A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból alapvetően az szűrhető le, hogy a háztartások pénzügyi helyzete jelentősen javult az elmúlt negyedévhez képest, azonban ez még nem hozta el a fogyasztási fordulatot.
Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások többletjövedelmüket inkább megtakarítják, azaz nem költik el, hanem tartalékokat képeznek - fogalmazott az Economx érdeklődésére Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérésének legfőbb következtetését kiemelve.
Valami gond van! Aggasztó számokat közöltek a magyarokról
Bár a makrogazdasági számok azt feltételeznék, hogy a lakosság derűsebben látja a jövőt, ettől még nagyon messze állunk. Megnéztük a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Nézőpont Intézet legfrissebb számait. Ismerje meg a Barométer részleteit EBBEN A CIKKÜNKBEN!A szakértő szerint ez egy érthető reakció az elmúlt másfél év gazdasági történéseire, ugyanis a magyar emberek biztonsági igénye, történelmi okok miatt, magas.
A Nézőpont rákérdezett, hogy ha a háztartásoknak többletjövedelmük lenne, azt inkább elköltenék vagy megtakarítanák. A politológus-közgazdász elmondta: a válaszadók négyötöde inkább megtakarítaná a többletjövedelmét is, semmint elköltené, ebből pedig szerinte az következik, hogy
a fogyasztás élénkülése elsősorban nem pénzügyi kérdés.
Az Ukrajnában zajló háborúnak a gazdaságra gyakorolt hatása az emberek számára nyilvánvaló, a bizonytalanság pedig békével oldható fel, hiszen a bizonytalanság érzetét maga a háború keltette.
Idővel természetesen a bizonytalanság enyhülhet, de meg nem szűnhet. Az európai gazdaság, beleértve a magyart is, akkor fog igazán újra konjunkturális időszakba lépni, ha az orosz-ukrán háború véget ér. A fogyasztói bizalom teljes helyreállítása is ettől függ. Részleges eredményeket hozhat a csökkenő kamatpálya, a növekvő reálbér, illetve a fennálló helyzethez való alkalmazkodás, de ezzel csak javulhat a helyzet, meg nem oldódhat
– fogalmazott Talabér Krisztián.
A Fogyasztói Barométer kimutatása szerint a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forintos növekedés, s 50 ezer forinttal több az előző év szeptemberéhez képest. A ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség pedig átlagosan nettó 548,5 ezer forint.
A háztartások alapvető fogyasztásra (élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre) fordított kiadásai 2024 márciusában átlagosan nettó 260 ezer forintra rúgtak, amely csupán 5 ezer forinttal haladja meg a decemberi adatot.
Kicsit elmerülve még a részletekben, láthatjuk, hogy 2024 márciusában a háztartások átlagosan
- 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
- lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forintot,
- míg közlekedésre 36,5 ezer forintot.
Élelmiszerre a háztartások körülbelül fele (45 százalék) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta.
Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka 50 ezret vagy kevesebbet költ havonta, míg közlekedésre a háztartások 59 százalékának kiadása 30 ezer vagy ennél is kevesebb volt.
Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy a háztartások 45 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre, ami átlagosan 2,5 fővel számolva is azt jelenti, hogy naponta maximum 1333 fordítanak ezekben a háztartásokban élelmiszerre. Az körülbelül másfél kilogramm kenyér az ország fele számára.
Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háztartások decemberhez képest enyhén (3 százalékkal) többet költöttek élelmiszerre márciusban, amely a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben nagyjából pont ugyanennyi volt azon háztartások aránya, amelyek 100 ezer forint alatt fordítottak élelmiszerre.
– magyarázta a politológus-közgazdász.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint inkább a kisebb háztartások költenek kevesebbet élelmiszerre. Mivel az élelmiszerek fogyasztása alapvető fogyasztásnak minősül, ezért ennek a fogyasztástípusnak a változása rendkívül rugalmatlan, hiszen az élelmiszervásárlást nem lehet megspórolni. Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztás esetén van igazán jelentősége a jövedelmi ötödök közötti különbségnek – magyarázta az elemző.