Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok működésük során tartsák szem előtt a természeti és környezeti értékeket, termékük, szolgáltatásuk társadalomra gyakorolt hatásait. Ezek a szempontok ágyaztak meg az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer kialakulásának, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel. 

A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. A hazai gyakorlat időben történő kialakításával megakadályozható, hogy a hazai cégek versenyhátrányba kerüljenek az unió belső piacán. 

A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott, létrehozva ezzel a nemzeti ESG keretrendszert, melynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja

– áll a közleményben.

Az ESG törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.

A beszámoló célja és az ESG Tanács felépítése

Ez az ESG beszámoló a hazai keretrendszer egyik lényegi eleme, amely a fenntarthatósági kérdésekben közzétett információk összességét jelenti, a vállalkozás politikájával, intézkedéseivel, mérőszámaival és céljaival összefüggésben. Az ESG beszámoló célja tehát a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése illetve annak mérhetővé tétele, hogy a három pillérnek milyen mértékben felelnek meg.

A tanács elnöke a nemzetgazdasági miniszter. A tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. – ismertették a közleményben.