Felfokozott érdeklődés kísérte azt a budapesti nemzetközi kerekasztal beszélgetést, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Aláírásának 75. évfordulója alkalmából szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar ENSZ Társaság a Ludovika Főépületének dísztermében.

Az eseményen a magyar államfőn kívül Nadia Murad, az NKE Tiszteletbeli Polgárává avatott Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista, Ghada Waly, az ENSZ bécsi, valamint a Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) igazgatója, illetve Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vett részt.

Ne vegyük természetesnek az emberi jogokat, azok érvényesítéséért minden nap harcolnunk kell, hogy a jogsértések különböző formái és az a szörnyűség, ami az iraki jazídi közösséget érte, ne ismétlődhessen meg

– hangsúlyozta Novák Katalin.

A kormányfő felidézte az iraki Erbílben és környékén egy évvel ezelőtt tett látogatását, ahol szolgálatukat teljesítő magyar katonákkal és keresztény közösségekkel is találkozott. Novák Katalin elfogadhatatlannak tartja, hogy az embereknek a hitük, kultúrájuk miatt kell meghalniuk. Iraki útja is arról győzte meg, hogy nem lehet felsőbbrendű emberi kultúrákról beszélni sem pénz, sem egyéb értékmérők alapján; a bajba jutott és kiszolgáltatott embereknek pedig segíteni kell, ahogy ezt a Hungary Helps (Magyarország segít) programon keresztül is teszik.

Novák Katalin Irakban jazídi nőkkel is találkozott és úgy tapasztalta, hogy még ha túl is élték mindazt a szörnyűséget, amelyen akaratuk ellenére keresztül mentek, a saját közösségük nehezen fogadja vissza őket.

Túlélted mindazt a szörnyűséget, amin keresztül mentél és nekünk abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy meghallgathatjuk a történeted

– fordult a világ talán legerősebb emberi jogi szószólójaként számon tartott Nadia Murad felé Novák Katalin.

A Nobel békedíjas, 30 éves iraki jazídi nő pedig röviden elmesélte életét a döbbent hallgatóságnak, amely kilenc évvel ezelőtt, 2014. augusztusában tragikus fordulatot vett.

NKE Fotó: Szilágyi Dénes
Fotó: Szilágyi Dénes

Nadia Murad egy Kocho nevű, iraki faluban született és nőtt fel. Testvéreivel egyedül nevelte édesanyja, miután apja 2003-ban meghalt. Mivel ő volt a legfiatalabb a 11 testvérből, ezért 7 évesen iskolába mehetett és elsőként a falujából a középiskolát is befejezhette, ahol arabul is megtanult.

„A mamám mindig azt tanította nekünk, hogy mindenkit tiszteljünk, mert Irak a mi országunk, az egyetlen hazánk. Azon az augusztusi napon minden megváltozott. Az Iszlám Állam dzsihadistái azért támadtak meg minket, és követtek el tömeggyilkosságot, mert eltérő kultúránk van. A keresztények általában még dönthettek, hogy áttérnek az iszlámra vagy meghalnak, nekünk ez nem adatott meg."

Egy óra alatt hat bátyámat gyilkolták meg, a legfiatalabb 28 éves volt. 24 órán belül megölték a mamámat, 63 évesen, mert attól tartottak, hogy a következő generációnak tovább adja majd tudását, kultúránkat

– emlékezett vissza Nadia Murad arra a napra, amikor falujának lakóit lemészárolták, a fiatal lányokat pedig – köztük őt is – elhurcolták szexrabszolgának. A fiatal nő elmondta: szerencsésnek tartja magát, hogy túlélte a szörnyűségeket és el tudott szökni, de az unokahúgai, akik fiatalabbak voltak nála, és akikkel együtt nőttek fel, meghaltak a fogságban.

Az ISIS dzsihadisták és a jazídi nők erőszakkal fogant gyermekeit a hagyományaink szerint úgy kell regisztrálni, mintha a gyermek muszlim lenne

– adott választ a jelenleg az USA-ban tanuló aktivista Novák Katalin azon kérdésére, hogy az Iszlám Állam fogságából kiszabadult nőket, anyákat miért fogadja vissza nehezen a saját közösségük.

Nadia Murad jelenleg segít újjáépíteni a jazídi közösséget Irakban. Beszámolt róla, hogy már sikerült 30 falut tiszta vízzel ellátni, több mint 500 farmot újraélesztettek, és 65 iskolát építettek fel a romokból.

Minden kultúra egyedi a maga világában. Szeretném, ha Irakban biztonságban, békességben, tisztelettel élnénk egymással

– fogalmazott népe újjászületésében reménykedve Nadia Murad.