A kérelem célja az volt, hogy az öngyilkosságban közreműködés ne minősüljön bűntettnek és szabadságvesztéssel ne legyen büntetendő. A Nemzeti Választási Bizottság 14 igen és 1 nem szavazattal a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését határozatábanmegtagadta.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés a 2012. C. törvény a büntető törvénykönyvről 162. § (1) bekezdését megtartva, azt „Aki orvosilag igazolt gyógyíthatalan, állapotában javulás nem várható betegségben, testi vagy lelki fájdalommal és teljes belátási képesség birtokában lévő nagykorú személyt annak egyértelműen kifejezett öngyilkosságához visszaélés és haszonszerzés nélküli segítséget nyújt, bűntett hiányában szabadságvesztéssel nem büntetendő”  szövegezésű  a) ponttal egészítse ki és a végrehajtás feltételeit szabályozza?”

Kapcsolódó

– szólt a szavazás kérdése.

A Bizottság elutasító indoklásában rámutatott arra, hogy népszavazásra javasolt kérdés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, illetve sérti az Alaptörvényt, valamint nem tesz eleget a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvénynek foglalt népszavazási egyértelműség követelményének sem, ezért a testület a kérés hitelesítését megtagadta.

Az Alkotmánybíróság döntésének meghozatala során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Diane Pretty kontra Egyesült Királyság [GC] (2346/02.) ügyben kifejtettekre is. Az EJEB-nek abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e a gyógyíthatatlan, betegsége végső stádiumában, belátási képessége birtokában lévő kérelmezőnek élethez való jogát az, hogy a brit bíróságok, valamint végső soron a Lordok Háza elutasította a büntetlenség biztosítását férje számára, ha kérésére életének ő vetne véget. Az EJEB kimondta, hogy az élethez való jognak nem tulajdonítható a halálhoz való jogot biztosító értelem, abból nem vezethető le a halálhoz való jog - ezt vették precedensnek a Dunavölgyi  Erzsébet kérelmének megítélésekor is.

Dunavölgyi Erzsébet küzdelme

Dunavölgyi Erzsébet ALS-sel diagnosztizált óvodapedagógus Karsai Dániellel karöltve küzdött az életvégi döntések szabályozásának megváltoztatásáért az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A szintén ALS-ben szenvedő alkotmányjogásszal egyetemben a passzív eutanázia legalizálását tűzte ki célul, azt, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel küzdők méltósággal vethessenek véget az életüknek.

Dunavölgyi Erzsébet először 2022-ben munkahelyén szembesült a végzetes betegség első tüneteivel: egy óvodásoknak tartott gyakorlat közben nem tudott lábujjhegyre állni. Ekkor persze még nem gyanította, hogy az eset után teljesen megváltozik az élete. 

2023 decemberében, mindössze 8 hónnappal ezelőtt még könnyűszerrel nyilatkozott a nyilvánosságnak az állapotáról, de már akkor is arról számolt be, hogy sem járni, sem fogni nem tud és teljes ellátásra szorul (amelyet családja biztosított teljes erejét megfeszítve). Idén június elején viszont gyors romlásnak indult az állapota, hospice ellátásba került, már a nyelés és a beszéd is nehézséget okozott neki – írta meg az Index. Végül július végén adta fel szervezete teljesen a küzdelmet egy budapesti kórház palliatív osztályán. Ezek után megerősítették, hogy lánya folytatja az eutanázia legalizálásért folytatott harcot.

Kép: Index Dunavölgyi Erzsébet

Mi az az ALS és az aktív eutanázia?

Az ALS egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely az agyban és a gerincvelőben található mozgató idegsejteket támadja meg. Az idegsejtek fokozatos pusztulása izomgyengeséget, majd izomsorvadást okoz, ami végül teljes bénuláshoz vezet. A betegség kezdetben izomrángásokkal, beszéd- és nyelési nehézségekkel, illetve végtaggyengeséggel jelentkezik, de idővel a légzőizmokat is érinti, ami légzési elégtelenséghez vezethet. 

Mindez úgy történik, hogy közben a páciens végig tudatánál van, szellemi képességei nem sérülnek. Az ALS jelenleg gyógyíthatatlan, és a betegség lefolyása általában 3-5 év a diagnózist követően.

Az életvégi döntéseket övező vita az aktív és passzív eutanázia közötti különbségben rejlik. Az aktív eutanázia, amelynek során valaki szándékosan beavatkozik a beteg halálának előidézése érdekében, például halálos injekció beadásával, így a halált közvetlen cselekedet váltja ki. Ezzel szemben a passzív eutanázia esetében a halál úgy következik be, hogy nem élnek az életmentő vagy életfenntartó kezeléssel, például, ha egy orvos megszünteti a lélegeztetőgép használatát vagy nem ad be életmentő gyógyszert egy súlyosan beteg páciensnek.

Nemzetközi szinten a passzív eutanázia jelensége az elfogadottabb -ahogy Magyarországon is-, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők öngyilkossának közvetlen elősegítését azaz az aktív eutanázia tevékenységét világszerte mindössze 13 országban engedélyezik és támogatják.

Diagnózistól az Emberi Jogok Európai Bíróságáig

Az eutanázia legalizálásának ügyét Karsai Dániel emelte be a magyar társadalmi diskurzus témái közé. A 2022 augusztusában kapott diagnózisa után az alkotmányjogász a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért. Idén júniusban azonban a bíróság 6:1 arányban elutasította a beadványt, mert nem találta a magánélethez való jog sérelmét megalapozottnak. Az alkotmányjogász öccse, Karsai Péter népszavazási kérelmet is benyújtott azért, hogy a Büntető törvénykönyvben módosítsák az öngyilkosságban való közreműködést bűncselekménnyé nyilvánítását. Ellenben először a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elkaszálta a benyújtott kérelmet. Karsai Dániel ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult a kéréssel, aki a jogászt otthonában is meglátogatta, de kérelmének nem tett eleget.

A Dunavölgyi Erzsébet ügyében hozott határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül lehet a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál.