Mit engedhet meg egy vállalat munkavállalóinak a céges gépjárművek használatát illetően? Milyen célra, vagy épp milyen területi hatállyal használhatják az autókat? Erre minden esetben egyedi szabályozás vonatkozik, melyet gépjármű-használati szabályzatnak, azaz, car policynek hívunk.
Az operatív lízing keretében használt céges autók esetében a tulajdonos a flottakezelő vállalat, nem pedig az adott cég, akinek a munkavállalója használja az autót, ezért minden hivatalos értesítés a tulajdonoshoz, azaz a flottakezelőhöz érkezik és bizonyos ügyek intézése csak a flottakezelő meghatalmazásával lehetséges.
Ilyen speciális eset még, ha a gépjármű használója nem EU-s országba kíván ellátogatni, ilyenkor közjegyzői meghatalmazásra is szükség lehet a flottakezelő részéről.
Hogyan tájékozódjunk, készüljünk fel ilyen útra?
Külföldi utazás előtt minden esetben érdemes tájékozódni a Külügyminisztérium oldalán, ahol egyfelől fontos, naprakész információkat találhatunk azzal kapcsolatban, hogy az adott országban milyen követelményeknek kell megfelelni a gépjárművet és annak papírjait illetően.
- az érvényes és díjrendezett kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló zöld kártya
- az európai baleseti bejelentő lap, amelyet kár esetén szükséges, tűpontos információkkal kitölteni
- bizonyos országokban, a határátlépéshez szükséges lehet a flottakezelő részéről meghatalmazás, vagy nemzetközi jogosítvány, melynek ügyintézési ideje hosszabb időt ölel fel
Mivel az egyes országokban érvényes beutazási- és tartózkodási feltételei is eltérhetnek az aktuális politikai- és diplomáciai helyzettől függően, ezért indulás előtt keressük fel az adott ország konzuli szolgálatának oldalát, melyet legegyszerűbben az alábbi linken keresztül, az „Utazási tanácsok országonként” menüpont alatt érhet el: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/ vagy letöltheti a szolgálat megújult „Konzinfo utazom” applikációját is.
Az ALD Automotive | LeasePlan szakértői kiemelték a Napi.hu számára: az autók használóit támogatni kell a balesetmentes és biztonságos közlekedésben. Az egyik legfontosabb, hogy hosszabb út előtt mérjük fel autónk műszaki állapotát, például ellenőrizzük a guminyomást, szükség esetén fújjuk fel a gumikat, de győződjünk meg a defektjavító készlet meglétéről is.
Sokakat érintő szolgáltatás céges autók esetében, a lízingszerződés alapján igénybe vehető Assistance, amely 0-24-ben elérhető segélyszolgálatot jelent.
Autómentéstól a szakszervizig
Szerződéses feltételek alapján eltérő, hogy a szolgáltatás területi hatálya csak belföldre, vagy európai országokra is kiterjed-e.
Amennyiben külföldi utazásra indulnánk olyan céges autóval, amelyre csak belföldi Assistance szolgáltatás érhető el, érdemes tájékozódni a flottakezelőnél időszakos terjesztés lehetőségéről, mellyel műszaki hiba vagy káresemény bekövetkezése esetén is számíthatunk professzionális segítségre, az autómentéstől szakszervizbe történő elirányításon keresztül cseregépjárműig mindenre kiterjedően.
Ki felel a bajért?
A felelősségi körökről a bérleti szerződés rendelkezik, amelyben minden érintett fél számára világosan szerepelnek az őt érintő felelősségi szerepek, kötelezettségek. Amennyiben külföldön szabnak ki bírságot az adott autóra, legyen az parkolási bírság, gyorshajtás vagy épp útdíj meg nem fizetéséből származó büntetés, a forgalmiban bejegyzett üzembentartó kapja majd meg a bírságról szóló határozatot a külföldi hatóságtól vagy annak partnerirodájától.
Operatív lízing esetén a tulajdonos és az üzembentartó a flottakezelő cég, azonban a használó ettől függetlenül teljes körű felelősséggel tartozik a szabályszerű közlekedésért, vagy annak elmulasztása esetén, a kiszabott bírságok megfizetéséért. A flottakezelő egyébként minden esetben köteles együttműködni a külföldi hatóságokkal, így ki kell fizetnie a pénzbeli büntetést, amelyet aztán tovább terhel a szabályszegést elkövető céges autó használójára.
Mit tegyünk, ha jogtalannak érezzük a bírságot?
A bírságot kiszabó ország internetes oldalán az ügyintézési szám beírásával általában be lehet tekinteni az ügy adataiba (különös tekintettel a gépjárműről készült fotókra). Ha céges autó használójaként jogosulatlannak véljük a büntetést, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtásához nekünk kell alátámasztanunk hivatalos dokumentumokkal az igazunkat.
Ilyen helyzetekben a bizonyítékként szolgáló parkolójegyeket, autópálya matricákat, illetve az ezekről szóló visszaigazolásokat vagy fényképes másolatokat el kell küldeni az adott hatóság részére és érdemes ezeket pár évig meg is őrizni, mivel számítani kell arra, hogy az átfutási idő akár több hónapot is igénybe vehet.
Mindeközben, a hatóság hivatalos határozata nélkül a flottakezelő nem tudja a rendszerben leállítani a kifizetési folyamatot, mivel nem tartozik a hatáskörébe a bírság jogosságának felülvizsgálata, így a büntetés a megadott határidőig kifizetésre kerül, a későbbi jogorvoslat esetén pedig korrigálásra kerül.
Évek múlva is utolérhetnek bennünket
Nem ritka, hogy évekkel korábban elkövetett közlekedési vétségről érkezik felszólítás. Az olasz büntetéseket például gyakran egy év elteltével postázzák, mivel Olaszországban a külföldi állampolgárokat érintő közlekedési bírságok kiszabásának, és megküldésének határideje a jogsértés időpontjától számítva 360 nap, a követeléskezelőnek pedig a szabálysértés típusától függően 5-10 év áll rendelkezésére a bírság behajtására szintén a korábban említett dátumtól kezdődően.
De olyan is előfordul, hogy más országokban akár 6-7 évvel ezelőtti bírságokat hajtanak be a hatóságok, amelyek ráadásul a különböző adminisztrációs költségek miatt az idő elteltével hatalmasra is nőhetnek. Ezt is az eltérő jogszabályi környezet okozza, így nem alapozhatunk a hazai 5 éves elévülési időre.
A sofőr már más cégnél dolgozik
A bírságok beérkezését követően a flottakezelő minden esetben teljesíti a kiszabott fizetési meghagyást és kifizeti a büntetést, mivel a határidők lejárta után már emelt összegű bírságra kellene számítani.
Mivel a bérleti szerződésben foglalt felelősségi körök alapján az igénybe vevő cég felelőssége az általa, vagy munkavállalója által használt autó után keletkezett bírságok megfizetése, így sajnos a cégek – az „elkövető” munkavállaló távollétében – ugyanúgy kötelesek helytállni a büntetések megfizetése terén.
A flottakezelő nem tehet semmit annak érdekében, hogy segítsen az ügyfélnek utolérni a cégtől már távozott munkavállalóját és a bírság megfizetését sem vállalhatja át ilyen esetben.
A bírság megfizetése és az elévülési idő
Alapszabály, hogy ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, akkor minél hamarabb fizessük be a megállapított összeget, hogy ezzel is elkerüljük a bírság növekedését, illetve a pótdíjfizetési kötelezettséget, és számoljunk azzal, hogy az utalás külföldi átutalások esetén legalább egy munkanappal, de néha akár 48 órával később teljesül.
Nem érdemes az elévülési időre alapozni, hiszen országonként eltér a jogszabályi környezet és gyakran még 5 évet meghaladóan is utolérhetnek a hatóságok.
Amikor azonban megkapjuk a lízingcégtől a bírság fizetésére felszólító e-mailt, minden esetben vegyük fel a hatósági ügyintézéssel foglalkozó osztállyal a kapcsolatot, hogy kiderítsük, ki tudjuk-e még fizetni a büntetési tételt, mielőtt a flottakezelő rendezi azt. Dupla befizetés esetén a lízingcégnek kezdeményeznie kell a külföldi hatóságnál a visszautalási folyamatot, amely akár hónapokig is eltarthat.
Az országok maguk döntenek
Mivel az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a büntetések területén, így az egyes országok maguk döntenek a bírságok nagyságáról és a büntetési tételekről. A tagállamok között kölcsönös jogsegélynyújtás van érvényben olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek.
Ez azt jelenti, hogy 70 eurót – a Salzburg Fórum országai, Ausztria, Bulgária és Horvátország esetében pedig 50 eurót – meghaladó összeg esetén az Országos Rendőr-főkapitányság vállalja a jogerőssé vált bírság végrehajtását, amennyiben a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti be. Lízingautók esetén erre nem kerül sor, hiszen a flottakezelő cég minden esetben rendezi az anyagiakat, melyek elszámolását közvetlenül intézi a bérbe vevővel.
A gyorshajtók Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is jelentős büntetésekre számíthatnak. Utóbbi országban ráadásul nemrég bővítették a KRESZ-t az agresszív vezetés fogalmával, amelybe beletartozik a veszélyes megközelítés, az indokolatlan fékezés, a leszorítás, a villogás, a dudálás, a forgalmi sávok közötti cikázás vagy például a motor hangos „túráztatása”.
Emellett pedig a vezetés közbeni szabálytalan telefonhasználatot és a biztonsági öv mellőzését is súlyos pénzbüntetéssel sújtják itt.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!