Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adatai szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak: többnyire középiskolások és egyetemisták futottak neki az írásbelinek és a szóbelinek valamilyen idegen nyelvből.
Ez a szám 2020-ra 86 ezerre esett vissza – ami önmagában nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány miatt egy időre bezártak a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is. A nyelvvizsgázók száma viszont azóta sem tért vissza a korábbi szintre:
2021-ben 85 504 fő szerzett nyelvvizsgát, tavaly pedig már csak 82 836-an.
Elillanóban a huszonévesek vizsgakedve
2021-ben és 2022-ben a járványra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el a kormány – vagyis azok a végzett egyetemisták is megkapták a diplomájukat, akik nem szerezték meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát.
A középiskolások még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma ugyanis nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül azonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint a korábbi években – írja az Eduline.
A 20-24 év közötti – jellemzően felvételi vagy diplomaszerzés előtt állók – nyelvvizsgázók száma a 2010-es évek közepén még 30 ezer körül járt, ez 2022-re 20 618-ra esett vissza. Ugyanez a tendencia a 25 és 29 év közötti korosztálynál is, tavaly már csak 5682-en mérették meg magukat írásbeli vagy szóbeli vizsgán, korábban ennek többszöröse volt jellemző.
2022 végén az Országgyűlés megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a legalább középszintű nyelvvizsga megszerzése – arról maguk felsőoktatási intézmények dönthetnek, hogy milyen nyelvi követelményt támasztanak a hallgatóik irányába.