Jól jár a nyugdíjas, mert nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, jól jár a foglalkoztató is, mert mentesül a nyugdíjas keresete után keletkező 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól és jól jár az állam, mert csökkennek a munkaerőhiányból következő feszültségek, a növekvő fogyasztás következtében pedig több áfa érkezik a költségvetésbe. És mégsem működik a rendszer tökéletesen – írja az mfor.hu.

A KSH 2023. áprilisi foglalkoztatottsági gyorstájékoztatója alapján számítva a kétmillió öregségi nyugdíjas közül a 65-74 éves korosztályból 129 ezren dolgoztak, vagyis a nyugdíjasok mindössze 6,5 százaléka vállal munkát a nyugdíja mellett. 2019-ben ez a szám a KSH adatai szerint 75 és 80 ezer fő közé esett. 

A szakemberek úgy látják, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásának mikéntje egyszerűen nem szervesült a gazdaságban. A multiknál még mindig gyakorlat, bár törvénytelen, hogy kor szerint diszkriminálnak. Az 50 év feletti jelentkező önéletrajza automatikusan, nagy ívben repül olvasatlanul a szemétkosárba.

A munkavállalók bérrendezése nem volt túl gyakori

A magas infláció miatt a magyar keresetek vásárlóereje és reálértéke is jelentősen visszaesett. Erre mutat rá a Publicus Intézet szeptemberi reprezentatív közvélemény-kutatása is:

a foglalkoztatottak 38 százalékánál semmilyen bérrendezés nem volt az elmúlt 12 hónapban, ami azt jelenti, hogy az elkölthető reáljövedelmük egy év alatt 15-20 százalékkal zuhant.

Az infláció bérekre gyakorolt hatását a cégek több különböző módon kénytelenek ellensúlyozni: egyes vállalatoknál még mindig érdemi a szakemberhiány, ők még bővítenének, ezzel ellentétben vannak, akik inkább a megtartásra fókuszálnak, és ezért létszámstopot vezetnek be, a legnehezebb helyzetben lévők pedig a leépítés mellett döntenek. Akármelyik megoldást is választják a vállalkozók, az atipikus foglalkoztatás egyre inkább előtérbe kerül.

Létszámleépítésnél a diákok és a nyugdíjasok jönnek szóba

Ahol a létszámleépítés vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, ott sok esetben diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra. Ezen felül gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is.