Az Oeco-Index révén az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy olyan gazdasági, társadalmi és politikai indikátorokat figyelembe vevő mérőszámot alkotott, mellyel komplexebb kép alakítható ki az egyes országok gazdasági fejlettségéről, jövőképéről és versenyképességéről. A bemutatás során Törcsi Péter kuratóriumi elnök többek között az emelte ki, hogy a gazdasági indexek sok esetben politikailag motiváltak, viszont ha az Oeco-Index is az lett volna, akkor Magyarország lenne az első – utalt a Transparency International a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányára, amelyben hazánk Bahrein szintjére süllyedt, miközben Románia pedig megelőzött minket.

Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár nyitóbeszédében pedig többek között at hangsúlyozta, hogy ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai kihívásokkal teli időszakán segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója – magyarázta.

A helyettes államtitkár szerint a blokkosodó, átalakuló világban mindenki keresi a helyét, és ennek a folyamatnak a vesztese lehet Európa. Az okok között meghúzódnak a külső kihívások, belső feszültségek, ideológiailag motivált, át nem gondolt döntések, a zöld átállás, a kkv-kat gátló bürokrácia, és az ukrán gabona beáramlása. Csepeti Ádám szerint erre egy sajátos magyar válasz az, hogy pragmatikus alapon készek vagyunk mindenkivel együttműködni.

Egyaránt kötnek kelethez és nyugathoz, és erről a szerepről a jövőben sem akarunk lemondani

– szögezte le.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója bevezetőjében arról beszélt, nem az volt a feladatuk, hogy Magyarországot a lista elejére hozzák, arra tettek kísérletet, hogy több indikátort jelenítsenek meg, a Világbank közlésein alapuló gazdasági, társadalmi és politikai adatokból huszonöt mutatót hoztak létre, melyek súlyozva adják az adott ország Oeco-Index számát. A végső indexnél ötven százalékos súlyt kaptak a gazdasági mutatók, negyven százalékosat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók pedig tíz százalékosat.

Magyarország a világ fejlett országok közé tartozik, például Olaszország és Portugália előtt, és van még tere fejlődni is – fogalmazott.

Íme az Oeco-Index mérőszámai:

 

  1. Egy főre eső GNI (PPP)
  2. Bruttó megtakarítás a GDP %-ában
  3. Bruttó tőkefelhalmozás a GDP %-ában
  4. A szolgáltatások hozzáadott értéke a GDP %-ában
  5. A feldolgozóipar hozzáadott értéke a GDP %-ában
  6. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a GDP %-ában
  7. Kutatási és fejlesztési kiadások a GDP %-ában
  8. Export a GDP %-ában
  9. Import a GDP %-ában
  10. Foglalkoztatottság (%)
  11. Magas technológiai igényű export (a feldolgozóipari export %-ában)
  12. Születéskor várható átlagos élettartam
  13. Oktatási kiadások a GDP %-ában
  14. Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
  15. Írni és olvasni tudók aránya (%)
  16. Internetpenetráció (%)
  17. Mobiltelefonnal rendelkezők aránya (%)
  18. HCI-mutató
  19. Városi népesség (%)
  20. Véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság
  21. Politikai stabilitás és erőszak/terrorizmus hiánya
  22. A kormány hatékonysága
  23. Szabályozás minősége
  24. Jogállamiság
  25. A korrupció ellenőrzése
Az Oeco-Index bemutatása
Az Oeco-Index bemutatása
Kép: Economx, Sarkadi-Illyés Csaba

A szakmai kerekasztal megszólalói egyrészt foglalkoztak a különböző gazdasági indexek hitelességével, főleg a már hivatkozott TI-jelentés kapcsán, amely jogállami szempontból Ghánát, Jamaicát és Szenegált is hazánk elé sorolta.

 

Módszertan

Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. A 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják. A mutató számításakor az ismertetett részmutatókat veszik figyelembe, melyek azonos súlyt kapnak és később ezeknek a számtani átlagát veszik az egyes kategóriák értékének meghatározásához.

Vukovich Gabriella, a KSH korábbi elnöke, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgató ezzel kapcsolatban például megjegyezte, az Oeco-Index objektivitását a Világbank adatai szolgáltatják, amelyek megbízhatóak, időbeli összehasonlításra is alkalmasak, és nincsenek köztük percepciós mutatók benne.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője pedig azt emelte ki, egy tudós minden bizonnyal azt mondaná, valamit elrontottam, ha arra az eredményre jutna, hogy Magyarországot megelőzi Brunei. Ez csak a bulvárvilág számára hír – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy sokat segít a józan paraszti ész, amikor azt halljuk, hogy Románia hetente háromszor hagy le minket. Vukovich Gabriella ehhez még hozzátette, hogy a statisztikai hivatalok tisztában vannak azzal, ha egy-egy ország politikai szempontból torzítja az eredményeket. Így Romániában addig nem biztos, hogy a GDP a legfontosabb mutatószám, amíg a háztartások egyötödében nincs vízöblítéses vécé – tette hozzá.

Az Európai Unió országainak fejlettsége (2022):

 

  • 1. Luxemburg
  • 2. Írország
  • 3. Hollandia
  • 4. Svédország
  • 5. Dánia
  • 6. Belgium
  • 7. Málta
  • 8. Németország
  • 9. Finnország
  • 10. Ausztria
  • (...)
  • 13. Franciaország
  • (...)
  • 18. Magyarország
  • (...)
  • 21. Olaszország
  • (...)
  • 27. Románia

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója egy másik klasszikus ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Finnország az első a boldogság faktor esetében, mégis ott van a legtöbb öngyilkosság. Az Oeco-Index kapcsán pedig kiemelte, hogy abban további szerepet kell kapnia a későbbiekben a fenntarthatóságnak, a zöld gondolatnak, digitalizációnak, különös tekintettel a mesterséges intelligencia térhódítására, valamint meg kell jeleníteni a globális erőt is, hogy értelmezhető legyen az Oeco-Index kapcsán Írország ötödik, Kína negyvenötödik helyezése. Ezt leginkább egy konnektivitás-index mutathatná meg leginkább a döntéshozók számára. Ehhez hálózatelemzésre van szükség, a munkaerő, az energia, és az export-import vizsgálata erre alkalmas lehet. Kovács Attila szerint a gazdasági ellenálló-képesség és szuverenitás lesz a jövő legfontosabb kérdése, míg társadalmi szempontból az egyén életminősége, valamint a lakosság mentális állapotának mutatója határoztathatja meg egy ország fejlettségi szintjét.

Globális rangsor (2022):

 

  • 1. Szingapúr
  • 2. Egyesült Államok
  • 3. Luxemburg
  • 4. Svájc
  • 5. Írország
  • 6. Dél-Korea
  • 7. Hollandia
  • 8. Svédország
  • 9. Dánia
  • 10. Belgium
  • (...)
  • 16. Németország
  • (...)
  • 20. Egyesült Királyság
  • (...)
  • 28. Franciaország
  • (...)
  • 34. Magyarország
  • 35. Portugália
  • (...)
  • 40. Olaszország
  • (...)
  • 74. Románia
  • (...)
  • 160. Csád

Érdeklődésünkre Pásztor Szabolcs elmondta, hogy eddig csak a Világbank keretében voltak kísérletek arra, hogy több komponenst is összevonjanak: ez a várható élettartam, az egy főre jutó GDP, valamint az iskolázottság mértéke volt.