Látszik, hogy nagy a baj az oktatásban, erre már a jegybank is rákontrázott

Újra nőtt a korai iskolaelhagyók száma, ezzel már évek óta nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer. Valamint nem túl jók a PISA-eredmények sem, és az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a diplomások aránya is, többek között ezekre a hiányosságokra hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent versenyképességi jelentése.

Magyarországon a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás aránya 12,4 százalék volt 2022-ben, ami több mint a kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, ahol 6,1 százalékon áll ez a mutató.

Korai iskolaelhagyónak azok a 18–24 éves fiatalok számítanak, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt további oktatásban vagy képzésben. Magyarországon 2012 óta 16 éves korig kötelesek a közoktatásban részt venni a diákok, vagyis 16 év az iskolakötelezettség, amivel sem a pedagógus szakszervezetek, de még Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter sem ért egyet.

Az Európa2020 stratégiában az EU azt kérte a tagállamoktól, hogy csökkentsék 10 százalékra a korai iskolaelhagyók arányát. Az EU országokban átlaga ennek meg is felel, a 9,6 százalékos aránnyal, de Magyarországon a korai iskolaelhagyás szintje a 2012-es 11,8 százalékról 12,4 százalékra növekedett az elmúlt 10 évben – hívja fel a figyelmet a jegybanki elemzés.

A visegrádi országban is növekedés volt megfigyelhető, 5,5 százalékról 6,1 százalékra nőtt az oktatásból végzettség nélkül kilépők aránya, de a régiós versenytársaink még így is jelentősen jobb eredményt értek el, mint Magyarország.

Nem mennek a tesztek

Egy másik terület, ahol szintén van egy kis probléma az az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek területe. A magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák alapján. A 4. évfolyamosok által kitöltött TIMSS és PIRLS tesztek elsősorban a megtanult tananyag ellenőrzésére koncentrálnak. Ezeken a felméréseken a magyar diákok a régiós és az uniós országok átlaga felett teljesítettek – írja a MNB.

Ezzel szemben a tananyag valós életben való alkalmazását vizsgáló PISA teszteken nem sikerültek annyira jól. A 2022-es PISA felmérésen a magyar diákok teljesítménye matematika és szövegértés területén romlott, míg a természettudományok területén javult a 2018-as felmérés óta.

Ugyanakkor az is látszik, hogy az OECD, az EU és a többi visegrádi országának átlaga mind a három vizsgált területen hazánknál kedvezőtlenebbül alakult, így Magyarország közelebb került a nemzetközi átlagokhoz.

Alacsony a GDP-arányos költés

2020-ban Magyarország a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami lényegesen alacsonyabb a többi visegrádi ország és az EU 4,5 százalékos átlagánál. Az MNB elemzése szerint közoktatásra Magyarország a GDP 2,4 százalékát, míg felsőoktatásra 0,6 százalékát allokálta állami forrásból, magániskolára pedig 0,7 százalékot költünk.

Hazánkban az összes oktatási kiadás közel 18 százaléka érkezett magánforrásból, ami a negyedik legmagasabb érték az unióban. Az állami kiadások mértéke hazánkban 3 százalék, ami szintén alacsonyabb a régiós 3,9 százaléknál és az uniós 4 százaléknál is. Míg a magánforrások magasabbak hazánkban 0,7 százalékot képviselnek a nemzetközi átlagoknál.

Sereghajtók vagyunk

Ami még nagyon aggasztó jelenség a jegybank szerint is, hogy Magyarország a Tudásalapú társadalom területen 31,5 ponttal a 25. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban. Az előző évhez képest 3,1 ponttal csökkent hazánk pontszáma, ami egy újabb helyezéses romlást eredményezett.

A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós 46,5 ponttól és az uniós 49 pontos átlagtól. A hazai pontszám romlását főként a reál végzettséget szerzők számának előző éves kiugrása utáni visszaesés, illetve a PIRLS tesztek gyengébb eredményei okozták.

Arra is felhívja a MNB versenyképességi jelentése a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézményeket értékelő nagy nemzetközi rangsorokban a magyar egyetemek nincsenek a világ élvonalában, ugyanakkor a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi diákok aránya uniós összevetésben magas.

A QS World University Ranking globálisan 1500 intézményt ragsoroló listáján az első 500 egyetem közül 141 található uniós országban. Ebbe a mezőnybe egyetlen magyar egyetem sem tudott bekerülni, ám a V3-as országokból öt intézmény szerepel a nemzetközi rangsor felső harmadában.

Az elmúlt évtizedben ugyan nőt a legismertebb ranglistákra (QS, Times Higher Education (THE), Shanghai Ranking) felkerülő magyar egyetemek száma, ez azonban döntően annak eredménye, hogy a kiadványokban értékelt és rangsorolt egyetemek száma is jelentősen bővült.

Például az Academic Rankings of World Universities (ARWU) 2023-as szakterületi rangsorában az ELTE, a BME, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült, valamint az Óbudai Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában bizonyított.

Ennek ellenére a magyar egyetemek vonzó alternatívát jelentenek a külföldi hallgatók körében: a legutóbbi adatok szerint a hazai felsőoktatási intézményekben tanulók 13 százaléka más országból érkezett, amivel Magyarország ebben az összevetésben az uniós országok mezőnyének első harmadába tartozik.

Az Eurostat, - az Európai Unió Statisztikai Hivatala - 16–19 éves magyar fiatalok körében készült felmérése szerint a fiatalok 73 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális ismeretekkel ami nagyságrendileg megfelel a többi visegrádi ország átlagának, ahol 75 százalékos a digitális tudás, és enyhén magasabb az uniós átlagnál (69 százalék).

A teljes magyar lakosság kevesebb, mint fele (49 százalék) rendelkezik megfelelő digitális készségekkel, ami kissé kedvezőtlenebb a régiós (53 százalék) és az uniós (54 százalék) átlagnál. A fejlett északi országok mindkét korcsoportban az európai élmezőnybe tartoznak (teljes lakosság: 70 százaléka, a 16–19 évesek: 84 százaléka digitálisan fejlett.

Az első, 2015-ös felmérés óta nem látszódik jelentős előrelépés sem Magyarország, sem az uniós átlag esetében, ami arra utal, hogy az európai oktatási rendszerek továbbra sem voltak képesek megfelelő mértékben alkalmazkodni a digitális kor elvárásaihoz.

Kevés a diplomás

Magyarországon 2022-ben a 25–34 évesek 31,9 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel.

Hazánkban 2010–2015 között a diplomával rendelkező fiatalok aránya fokozatosan, 26 százalékról 32 százalék fölé emelkedett, majd 2016–2020 időszakban 30 százalék körül alakult. A ráta 2021-ben 33 százalékra ugrott fel – jelentős részben a korábban, a nyelvvizsga hiánya miatt „beragadt” diplomákra meghirdetett nyelvvizsga-amnesztia miatt –, ezt követően azonban ismét csökkenés történt.