Magyarország helyi önkormányzatai közül számos településen az általuk kezelt közutakra jelenleg is alkalmaznak forgalomszervezési, forgalomcsillapítási célból helyi szabályozást a tehergépjárművek korlátozott forgalmú övezetekbe történő behajtása kérdésében, ám itt most óriási lehetőséget kínálna fel egy friss törvényjavaslat.

A jövőben az  önkormányzatok nem csupán a behajtási tilalmak és kivételeik előírására bírnának jogosultsággal helyi közútkezelőként, hanem egyedi behajtási engedélyek kiadására és díjfizetés elrendelésére is módjuk nyílna.

A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a települési önkormányzat, Budapesten pedig a fővárosi önkormányzat, a járművek egy meghatározott csoportja számára feltételekhez köthetné a zóna használatát.

Így nézne ki egy forgalomszabályozott övezet

Az önkormányzat a rendeletében meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval, mezőgazdasági erőgéppel és lassú járművel, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel kapcsolatban forgalomszabályozott övezetet, zónát jelölhet ki.

Természetesen indokolni kell, hogy az intézkedés a természet és az épített környezet, illetve az érintett területen élő lakosság védelme érdekében történik.

A hozzájárulás megadásához zónahasználati, eljárási díjat, nem fizetés esetén pótdíjat szabhat ki a mindenkori üzembetartóra.

A zónakijelölő önkormányzat

  • a fővárosban legfeljebb tíz;
  • a megyei jogú városban legfeljebb öt;
  • a 10 000 lakos feletti településen legfeljebb kettő;
  • a 10 000 lakosú alatti településen egy zónát jelölhet ki.

A hozzájárulás kiadása természetesen megtagadható, ha a közút teherbírása és műszaki állapota alapján nem alkalmas arra, hogy a jármű azon közlekedjék, vagy a közút alatt elhelyezett nyomvonal jellegű létesítmények vagy a közút feletti és melletti szabad tér mérete a jármű közlekedését nem teszi lehetővé.

A megkülönböztető jelzésre jogosult járművek, a Magyar Honvédség és még más szervezetek járművei mentességet fognak élvezni.

A díjak csak erre használhatóak fel

Alaptételként került a törvényjavaslatba, hogy a zónahasználati díjból, pótdíjból, valamint az eljárási díjból származó bevétel a zónakijelölő önkormányzat a zónahasználati díj beszedését szolgáló rendszer működtetésén és fejlesztésén túl csak a helyi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére használható fel.

Jogértelmezési különbség Kúria és önkormányzatok között

A törvényjavaslatot benyújtó LMP-s képviselők az elmúlt időszakban többször is állást foglaltak a kérdésben. Ezek szerint a díjfizetésnek fontos szabályozó szerepe van, általa lehet elérni, hogy a megfelelő időben, a lehető legkisebb mértékben, a lehető legkisebb forgalmat generálva valósuljon meg a teherautós áruszállítás.

Jogértelmezési különbség alakult ki a Kúria és az önkormányzatok között, és előbbi eddig 17 településen semmisítette meg a vonatkozó helyi rendelkezéseket.

Mindez érinti az élelmiszerláncok áruellátását és hangsúlyosan jelenik meg a településeken az építőanyag szállításakor.