Váratlan egészségügyi kiadásokra a munkavállalók fele tesz csak félre, főként anyagi nehézségek miatt. Az öngondoskodók a magánellátás előnyét főként a gyorsaságban és a minőségben látják, viszont érdekes hogy a többség sem magasabb szakértelmet, sem páciens barátabb hozzáállást nem tapasztal az államihoz képest – ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Öposz) felmérésből.

A magyarok számára leginkább az előre nem látható élethelyzetek, a saját lakáscél, valamint az egészség a legfontosabb, ha a megtakarítási célok kerülnek szóba.

Kapcsolódó

Életkortól függően természetesen változik a prioritási sorrend: a 30 alattiaknál például viszonylag fontos, hogy nyaralásra gyűjtsenek, a nyugdíjcélú takarékoskodás csak az 50 felettiek körében került dobogós helyre, az 50 alattiaknál pedig – ha a top3-ba nem is fért bele – a gyermekek taníttatása számít kiemelten fontosnak.

Ugyanakkor az egészségügyi kiadásokra való felkészülés nemtől, korosztálytól, életkortól, végzettségtől és lakhelytől függetlenül a három legfontosabb megtakarítási cél között szerepel.

Persze minél idősebb valaki, annál lényegesebbé válik ez a téma: az 50-65 évesek között már a második legnagyobb célnak számít, a válaszadók közel kétharmada sorolta az első három hely valamelyikére.

Nincs rá keret

Csak az aktív munkavállalók fele szokott bármilyen módon félretenni, mégpedig a leginkább azért, mert – érzésük szerint – magánúton gyorsabb és minőségibb ellátást kaphatnak.

A gyorsaság az életkor előrehaladtával válik egyre erősebb indokká, míg a magasabb minőséggel inkább a 40 alattiak érvelnek.

Ugyanakkor a válaszadók többsége sem magasabb szakértelmet, sem nagyobb kényelmet, sem páciens barátabb hozzáállást nem tapasztal a magánellátásban az államilag finanszírozotthoz képest.

Akik viszont nem tesznek félre váratlan egészségügyi kiadásokra, nem meglepő módon főként anyagi nehézségekre hivatkoznak. Ez az érv az átlagnál gyakoribb a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a falvak lakói között: e csoportokban a megkérdezettek mintegy kétharmada vallja, hogy nincs pénze rá.

Kevésbé gyakori, de fontos érv a válaszadók körében az is, hogy nem betegeskednek sokszor, bár ennek említése az életkor előrehaladtával csökken.

Érdekesség, hogy a nőkhöz képest a férfiak között kétszer annyian (23 százalék) vannak azok, akiknek megfelel az állami ellátás és ezért nem tesznek félre a váratlan egészségügyi kiadásokra.

Egyre több a pénztártag

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a megkérdezettek mintegy kétharmada tartja fontosnak, hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészségtudatosságot.

Szintén fontos eredmény, hogy bőven volna lehetőség az egészségügyi kiadásokra történő takarékoskodást szolgáló öngondoskodási formák térnyerésére. Azok közül ugyanis, akik több-kevesebb rendszerességgel félre tudnak tenni erre a célra, csak 28 százalék választja valamelyik egészségpénztárat és ennél is kevesebben (20 százalék) az egészségbiztosítást.

„Az egészségpénztárak kihagyása anyagi veszteséggel jár a munkavállalók számára” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. A jegybank korábbi adataiból tudható ugyanis, hogy a magánegészségügyre fordított lakossági kifizetések túlnyomó többségét – akár 90 százalékát, azaz évente közel ezer milliárd forintot – „zsebből”, vagyis nem egészségpénztárakon keresztül finanszíroznak, holott a 20 százalékos személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel megjelenő állami támogatás összegével közvetlenül csökkenthetnék e kiadásaikat.

Bár elsőre az említett 28 százalék viszonylag alacsony értéknek tűnhet, az önkéntes egészségpénztárak adatai azt az örvendetes képet mutatják, hogy folyamatosan nő az ezen öngondoskodási formát választó tagok száma. Az elmúlt év végén már közel 1,04 millió fő volt a tagok száma, vagyis 2023-ban pedig több mint ötvenezerrel gyarapodott a pénztártagok tábora, emellett pedig folyamatosan gyarapodnak a munkáltatói befizetések is – tette hozzá az ÖPOSZ elnöke.

Egyre többen ismerik fel és értékelik, hogy az szja-visszatérítéssel támogatott egészségpénztári megtakarítások számos módon felhasználhatók, azaz nem csak a pénztártag és családtagjai egészségügyi kiadásai fedezhetők, hanem akár a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez, vagy a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez is igénybe vehetők.