Nemsokára megint elérkezik a tavaszi óraátállítás időpontja. Az átállításokra évente kétszer, mindig más időpontban, március és október egyik előre kijelölt vasárnapján kerül sor.

2024-ben március 31-én (húsvétvasárnap) hajnali 2 óráról 3 órára állnak át automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával előretekerni, így elkezdődhet a nyári időszámítás.

Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Így ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek – írja a Femina. 

Az óraátállítás már elavult

A 2000-es évek elejétől azonban vita övezi, hogy valóban szükséges-e az óraátállítás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre. Sokaknál ugyanis megzavarodik a működése a változástól, még a hormonháztartásuk is felborulhat, így az erre érzékenyebbek minden évben ki vannak téve ennek a problémának.

Ezenkívül a korábbi energiamegtakarítási célt is egyre kevésbé szolgálja az átállítás. Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. A határidő akkor 2021 volt, de közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban azóta sem született döntés.