Az Európai Bizottság (EB) úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint uniós jogot sért a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény – tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön.
Az egyes tagországok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó októberi határozatcsomagjának keretében közzétett közleményében a bizottság emlékeztetett arra:
már februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Mivel a választ nem találta megfelelőnek, az uniós szabályoknak megfelelően májusban indokolással ellátott véleményében ismételte meg a bizottság
- az Európai Unió Alapjogi Chartájában;
- a belső piac alapvető szabadságaiban;
- és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.
Válaszában úgy foglalt állást a magyar kormány, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok.
Fenntartják a vádakat
A magyar hatóságok válaszának értékelését követően azonban az EB továbbra is fenntartja a megállapított kifogások többségét. A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük:
- a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot;
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát;
- az egyesülés szabadságát;
- az ügyvédi titoktartáshoz való jogot;
- valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.
Az uniós szerv úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.
Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba. Az EB álláspontja szerint hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük
- civil szervezeteket;
- médiaorgánumokat;
- és újságírókat fog aránytalan módon érinteni.