Az EU-csúcs második napján is címlapokon szerepel a bővítésről szóló, történelmi határozat, valamint a Putyin országával háborúban álló Ukrajna számára meghiúsult segélycsomag. A nyugati sajtó elismeri Orbán visszalépését a vétótól, ám idézi szavait, amely szerint még számos módon megakadályozható az ukránok EU-csatlakozása.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója után Európa állam- és kormányfői elhalasztják az uniós költségvetésben Ukrajnának szánt, új pénzügyi támogatásról szóló döntést, amely négy év alatt felhasználható, 50 milliárd eurós segélycsomagról szólt volna – számol be a nemzetközi sajtó a pénteken folytatódó, brüsszeli EU-csúcs első napjának legfontosabb döntéseiről.

A média elemzi az Ukrajna számára jelentős megerősítéssel felérő, ám csak szimbolikusnak tartott lépést, amely szerint az Európai Tanács tagjai – Orbán jelenlétén kívül – megszavazták a csatlakozási tárgyalások megkezdését a háborús országgal.

A pénteken folytatódó csúcstalálkozó még nyitott témái között szerepel a közel-keleti helyzet, a migráció és az antiszemitizmus elleni küzdelem.

Minden idők legnagyobb kenőpénzét fizették ki

A New York Times is beszámolt arról, hogy a csütörtöki, maratoni találkozó végén nem sikerült megállapodni a Kijevnek szóló segélytervről, bár jóváhagyták azokat a tárgyalásokat, amelyek Ukrajna tagságához vezethetnek.

Az Európai Bizottság az EU költségvetésének növelését javasolta, hogy megvédje Ukrajnát a gazdasági összeomlástól. Azt, hogy az államközösség több pénzügyi segítséget nyújtson, Magyarország akadályozta meg – emelték ki.

Az EU-csúcs Orbán Viktorról szól és csak Olaf Scholz német kancellár okos ötletének köszönhető, hogy kezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával.

De a magyar kormányfő továbbra is nyomásgyakorlásként használja fel az ukrajnai kérdést és a segély jóváhagyását ahhoz köti, hogy kikényszerítse országa számára a befagyasztott uniós pénzeket – számol be a Welt.

Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság szerdán felszabadított 10 milliárd eurót Magyarország számára – sokak szerint ez vezetett oda, hogy a kormányfő távolmaradásával járult hozzá a csatlakozási döntéshez.

A pénz felszabadítását ugyanakkor élesen bírálta az Európai Parlament. Daniel Freund zöldpárti képviselő szerint Ursula von der Leyen az EU történetének legnagyobb kenőpénzét fizeti az autokrata és Putyin-barát Orbán Viktornak. Moritz Körner, az FDP európai parlamenti képviselője pedig azt nyilatkozta, hogy a Bizottság elnöke feláldozza a demokráciát Magyarországon, hogy megmentse az ukrajnai demokráciát – számol be a napilap.

Még megakadályozható Ukrajna csatlakozása

„Mindig is azt mondtam, hogy ha valaki meg akarja változtatni a költségvetési törvényt (...), akkor ez egy nagyszerű lehetőség Magyarország számára, hogy egyértelművé tegye, meg kell kapnia, amit megérdemel. Nem a felét, nem a negyedet, hanem mindent” – idézik Orbán Viktor Kossuth rádiónak adott, pénteki interjúját, amelyben utalt rá, hogy tizenkétmilliárd eurós forrást továbbra is visszatartanak a jogállamiság megsértése miatt.

A miniszterelnök szavait több német és osztrák lap címlapon szerepelteti.

Az Oe24.at osztrák portál azt is kiemelte, hogy Magyarország parlamentje továbbra is blokkolhatja Ukrajna uniós csatlakozását a nagyon hosszú folyamatban. 

Még 75 mód van a csatlakozás megakadályozására – idézi a Berliner Zeitung a miniszterelnököt, aki szerint nem szabad pénzt küldeni Ukrajnának, inkább le kell állítani a háborút.

A magyar félvétó jelentős csapást mért Kijevre és támogatóira néhány órával azután, hogy ünnepelték a szimbolikus lépést a tagsági tárgyalások megkezdésére. A kritikusok azzal vádolják a magyar vezetőt, hogy Kijev túlélését túszul ejtette és ezzel továbbra is sakkban tartja az uniót – számol be az Euractiv.

A hírügynökség brüsszeli információi szerint Ukrajna sürgősen megpróbálja megváltoztatni azt a narratívát, amely szerint a nyugati szövetségesei anyagi támogatása enyhül, mivel kétségek kavarognak az Egyesült Államok pénzügyi és katonai támogatásával kapcsolatban is.

EU-bővítés: Orbán helyesen cselekedett

Az európai sajtó tovább boncolgatja az EU bővítésével kapcsolatos döntést is, amelyhez az kellett, hogy Orbán Viktor feladja vétóját az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalásokon.

Lehet, hogy Magyarország miniszterelnöke egy autokrata, aki lábbal tiporja a jogállamiságot – de láthatóan arra is képes, hogy egy történelmi pillanatban helyesen cselekedjen. A magyar kormányfő döntésével elkerülte, hogy az EU-ban esetleg helyrehozhatatlan szakadás nyíljon meg – értékelte a Süddeutsche Zeitung, amely szerint Európa csütörtökön megvillantotta az erejét.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint viszont az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése jelenleg Ukrajnán nem sokat segít, az országnak ugyanis elsősorban pénzre és fegyverekre van szüksége.

Az Európai Tanács eredményét nem szabad eltussolni, mert elképzelhető, hogy a csatlakozási döntés valóban motivációs lökést jelent Ukrajna katonáinak és állampolgárainak. De az EU rossz csekket bocsátott ki péntek este – állapítják meg.

Szemben Putyinnal

Karl Nehammer szövetségi kancellár (ÖVP) a döntéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az nagyrészt szimbolikus jellegű, amely azt a szándékot üzeni, hogy a Nyugat-Balkán és Ukrajna, Moldova és Grúzia is Európa-párti legyen, és közelebb kerüljön Európához. Ez lényegében az Oroszországgal szembeni összezárásról szól.

Csak ha Ukrajna ellenáll Oroszország ellenállásának, és csak akkor, ha a Nyugat-Balkán stabil marad, akkor lesz biztonságunk a saját határainkon – mondta.

Az EU vezetői azt is közölték, hogy a blokk beleegyezett a Moszkva elleni szankciók 12. fordulójába, amelyek Oroszország jövedelmező gyémántexportját, és az olajár felső határának szigorítását célozzák.

Eszerint elrendelték január 1-jétől az orosz nem ipari gyémántimport közvetlen tilalmát, márciustól pedig a harmadik országokból származó gyémántimport fokozatos tilalmát, továbbá szigorítják az olyan cégektől megkövetelt igazolásokat, amelyek azt állítják, hogy betartják a G7 orosz olajár felső határát.