A Honvédelmi Minisztériumnál továbbra is az a cél, a problémákat ott kezeljék, ahol azok keletkeznek. Ezzel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, a Száhel-övezetben, ahonnan amúgy is nagy az elvándorlás, amit a terrorizmus és a politikai bizonytalanság is tovább ront, elemi érdekünk a régió stabilitása. Puccshullám söpört végig az övezetben melyből jóformán csak Csád maradt ki – fogalmazott a hivatkozott interjúnkban a tárcavezető.

Elmondása szerint ezért döntött úgy kormányzat, hogy Magyarország komplex segítséget küld Csádnak, amelynek van katonai eleme is.

A Hungary Helps program tartalmaz egészségügyi, humanitárius, gazdasági és agrárjellegű elemeket egyaránt. Ezeket a magyar – orvosi, mezőgazdasági, humanitárius – érdekeltségeket, az ott lévő, segítségnyújtó csoportok biztonságát fogjuk katonailag támogatni. Emellett a csádi haderő kiképzése és mentorálása is fontos, hiszen a migráció egyik legfontosabb kiváltó oka, a terrorizmus csak így tartható féken

– közölte a miniszter.

Egyébként Csád annyiban teremt új helyzetet a Magyar Honvédség eddigi küldetéseihez képest, hogy ezt a missziót szövetségeseink támogatásával, de nem más alárendeltségében, hanem önállóan fogjuk végrehajtani. A műveletben olyan NATO-tagállamokkal működünk együtt, mint az Egyesült Államok és Franciaország.

A másik érdekesség Orbán Viktor fiának szerepe.

„Orbán Gáspár katonatiszt, méghozzá egy kiválóan képzett, az Egyesült Királyság-beli sandhursti akadémián is képesítést szerzett magyar katonatiszt. Oda megy, ahová a parancs szerint mennie kell. Én rendeltem ki összekötő tisztnek. Ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít. Magyarországon a katonák parancsot teljesítenek. Speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve. A százados úr kiváló egészségnek örvend”

– válaszolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányfő fiára vonatkozó kérdésünkre.

Ugyanakkor önmagában is érdekes kérdés, hogy milyen plusz jelentőséggel bír, ha egy katonai misszióban közvetlen szerepet játszik egy kormányfő gyermeke.

Felvetésünkkel kapcsolatban Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója először Csád kapcsán megjegyezte, hogy a Száhel-övezetet az elmúlt években megrázó puccsok és kormányváltások alaposan meggyengítették a francia, és az európai befolyást is, pedig ez a legnagyobb bevándorló-kibocsátó térség az Európai Unió szempontjából. A szakértő összeurópai érdeknek nevezte a stabilitást az övezetben, és ennek szerves része Csád biztonságának szavatolása is.

A másik szempont, hogy Magyarország ezzel a misszióval lényegében kisegíti a térségben bajba kerülő Franciaországot, ez pedig mindenképpen egy olyan jó pont, amit később be tudunk váltani.

A biztonságpolitikai szakértő arra is kitért, hogy magyar különleges műveleti katonák korábban Afganisztánban is szolgáltak háborús körülmények között, tehát olyan területeken, ahol megvolt a lehetőség arra, hogy fegyveres összetűzésekben kénytelenek részt venni. De nyilván, ahogy akkor, úgy most is, a politikai vezetés úgy gondolta, hogy a misszióval járó haszon meghaladja az esetleges kockázatokat – tette hozzá. Ugyanakkor Somkuti Bálint a Hungary Helps fontosságát is kiemelte, hiszen

a magyar katonák nem megszállóként érkeznek Afrikába, hanem segítséget hoznak.

A gyarmattartó múlttal egyáltalán nem rendelkező országokhoz másként állnak a helyiek, és nem tekintik ellenségesnek azokat, szemben a régi kolonialista múltú államokkal. Magyarország ilyen szempontból egy fehér folt az afrikaiak számára és ez előnyt jelent – magyarázta.

Orbán Gáspárnak a csádi misszióban végzett katonai szerepvállalása kapcsán kiemelte, nem véletlen, hogy ez az információ eddig nem került ki a sajtóba, hiszen az elsődleges szempont ilyen esetben a műveletben résztvevő magyar katonák biztonsága (Operation Security – OpSec). Példaként felhozta Harry herceg kötelező katonai szolgálatát, a sajtót ott is igyekeztek távol tartani attól, hogy részleteket közöljenek az Afganisztánban töltött helikopterpilotaként eltöltött időszakról.

Ugyanakkor Somkuti Bálint nem tart az Orbán százados jelentette túlzott veszélytől, hozzátéve:

egy meggondolatlanul, felelőtlenül kiszivárogtatott információ viszont csökkenti az érintett személy, és ott szolgáló katonák biztonságát.

Ehhez elég önmagában az is, ha elterjed annak a híre, hogy egy különösen értékes, nagyértékű célpont (high-value target) van jelen az országban, aki után komoly váltságdíjat lehet kérni. A kockázat mindenféleképpen nő azzal, hogy a magyar miniszterelnök fia tényleges szerepet játszik a csádi misszióban, de ez a kockázat megfelelő tervezéssel csökkenthető, és valószínűsíthetően a honvédelmi minisztérium döntéshozói ennek megfelelően döntöttek – magyarázta az MCC kutatója.

Azonban nem ördögtől való, hogy politikai vezetők gyermekei olyan pozíciókban vállalnak feladatot, ami ténylegesen kockázattal és veszéllyel is járhat.

Azonban ezek a szerepvállalások példaértékűek, nagyon komoly társadalmi hatása van annak, ha egy vezető politikus gyermeke tényleges katonai szolgálat részes, és ezt a küldetéstudatot jó lenne minél több területen megtapasztalni

– zárta Somkuti Bálint.

Korábban Szenes Zoltán az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke mutatta be az Economxon a magyar katonákra váró pokoli csádi helyzetet.

A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke többek között elárulta,

előfordulhat, hogy magyar katonák is harci cselekményekben találják magukat.

Szenes Zoltán elmondta azt is, hogy a különleges erők mentorálása - hogy ha az afganisztáni kiképzési elvet követik – azt jelenti, hogy a magyar mentorcsoport együtt megy a feladatra a mentorált alegységgel, és része lesz az adott harci helyzetnek.

Ezen kívül lehetnek támadások a magyar erők ellen, ilyenek lehetnek például a csapdaállítások és a robbantások is – közölte.

Az NKE professor emeritusa szerint a misszió veszélyes, de láthatóan a Honvéd Vezérkar úgy értékeli, hogy a misszió végrehajtható, és vélhetően olyan feladatokban gondolkodnak, mint amit az MH Afganisztánban látott el 2004-2021 között. A volt vezérkari főnök szerint nyilván szükség lesz különleges műveleti alegységekre, lövészcsapatokra és várhatóan helikopter erőkre a nagy távolságok miatt.

A misszió költségvetése egyébként nem ismert, de ennek egyébként az is az oka, hogy az összegekből következtetni lehetne a magyar katonai erő erejére, technikai felszereltségére.