A kormány május 22-ei ülésén

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapta, hogy készítsenek feljegyzést a miniszterelnöknek Magyarország ICC-ből való esetleges kilépéséről, különös tekintettel az európai uniós következményekre.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az elkészült jelentés fényében a kormány hozott-e döntést az ICC-ből való kilépésről.

Tény viszont, hogy a májusi feladatkiosztás előtt két nappal korábban kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancsot (amely kiadásáról egyébként még nem döntött az ICC) kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, valamint Joáv Galant védelmi miniszterre, ahogyan a palesztin  Hamász három vezetőjére is körözést adna ki, amiért a főügyész szerint büntetőjogi felelősséggel tartoznak a 2023. október 7. (a Hamász Izrael elleni támadása) óta elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

Az ICC 2023 márciusában pedig elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.

Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat

– közölte a 24.hu információjára válaszul Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is:

ha Vlagyimir Putyin hazánkba látogatna, akkor az elfogatóparancs értelmében elvileg le kellene tartóztatni az orosz elnököt.

Csakhogy Magyarország nem hirdette ki az ICC-t megalapító római statútumot, vagyis hazánk a letartóztatást nem tudná foganatosítani, a nemzetközi jog viszont nem törődik azzal, hogy Magyarország kihirdette-e az általa aláírt nemzetközi szerződést, azaz a nemzetközi jog alapján mégiscsak előfordulhat, hogy le kellene tartóztatnunk Vlagyimir Putyint.

Erre a joghézagra a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is utalt a lapnak, amikor azt írta: Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért

Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban.

Ahhoz viszont, hogy Magyarország kilépjen az ICC-ből, az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés elküldése mellett

az Országgyűlés döntése is szükséges, hiszen a belépésről is a parlament határozott.

A miniszterek által elkészített feljegyezésről szóló munkaanyag szerint

a statútum ratifikálása nem követelmény az EU részéről, ilyen jogszabályi kötelezettség nincs, de hangsúlyozza, hogy Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország kivételével minden európai állam ratifikálta, illetve életbe léptette azt.

Megemlítik azt is, hogy

a statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió (EU) kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne.

Annál is inkább, mivel a büntetőbíróság és az EU szorosan együttműködik, így az uniós jogállamisági rendelet megsértése is felvethető lenne Magyarország kilépése esetén.