A Facebook tanúsága szerint az eseményre nagy erőkkel készült Orbán Viktor, a történésekről a maga is posztolt a keddi nap folyamán. Manfred Weber, az egykoron Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt elnöke még tegnap is kritizálta Orbán Viktort egy sajtótájékoztatón, mert szerinte a júliusi diplomáciai útjai nem a békét, inkább a háború elnyújtását célozták, ami előrevetíti, hogy a magyar miniszterelnök kemény kérdéseknek néz elébe szerdán az Európai Parlament vitáján.
A liberális Renew EU képviselőcsoport nevében Valérie Heyer elnök kijelentette, a miniszterelnök felszólalásából nem lesz „Orbán show". A Zöldek nevében az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó német Tineke Strik is közölte, a Zöldek ellenzik, hogy Orbán Viktor felszólaljon az Európai Parlamentben.
Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Magyarországnak másodszor a 2023. július 1. és 2024. december 31. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep.
„Az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke.”
Erre figyelmeztette a váltás előtt Orbán Viktort az előző elnökséget betöltő belga kormány vezetője, Alexander De Croo. A júliusban kezdődő fél év az augusztusi nyári szünettel és a decemberi szabadságokkal rövidebb, kevesebb ülés jut erre az időszakra, és az európai parlamenti választásokat is már megtartották, az intézményi átalakulás éppen zajlik, ezt a magyar elnökség már nem tudja befolyásolni.
Hét fő területtel foglalkozik az elnökség:
- a versenyképesség
- és a védelmi ipar fejlesztése;
- a migrációt visszafogó, EU-n kívüli országokkal kötött partnerségi megállapodások;
- a „gazdaközpontú agrárpolitika”
- és a felzárkóztatási (kohéziós) politika jövője
A célok közé került a demográfiai kihívások (mint a népességfogyás) kezelése is. Kiemelt cél még a bővítési folyamat felpörgetése a nyugat-balkáni irányba.
A Make Europe great again! jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal. Szimbolizálja, hogy együtt erősebbek vagyunk, mint külön. A jelmondat szerint Európa önálló globális szereplővé tud válni. Képes stratégiai érdekeit hatékonyan képviselni, nemcsak partnerekkel és szövetségesekkel együttműködve, de önállóan is, ha kell – fogalmazott korábban Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A mai napon elhangzó beszédeket és a vitát az Economx nyomon követi.
„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”
A magyar kormányfő kezdetnek rögtön ébresztőt fújt Mario Draghit és Emmanuel Macron francia elnököt idézve. Emlékeztetett, hogy ez már a 2. magyar soros elnökség. A 2010-es évek elején is voltak válságok, akkor szembe kellett nézni az Arab Tavasz lecsengésével és a fukusimai katasztrófával. 2011-ben zárták le a horvát csatlakozást.
Ma azonban jóval nehezebb helyzetben van az unió.
Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában most is háború dúl, súlyos konfliktusokkal szembesülünk Afrikában és a Közel-Keleten – amelyek mind magukban hordozzák az eszkaláció lehetőségét. Közben az illegális migráció pedig már a schengeni térség szétesésével fenyeget. Az EU pedig veszít gazdasági versenyképességéből, kiszorulhat a piacairól - most a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll – hangoztatta Orbán Viktor.
„Az Európai Uniónak változnia kell”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tisztességes közvetítőként és konstruktív együttműködőként tervez, de nemcsak adminisztratív feladatokat, hanem politikai feladatokat is magára vállalna soros elnökként.
– 858 tanácsi munkaülés, 24 nagyköveti tanácskozás, 8 formális és 12 informális Tanács-ülés, 69 elnökségi rendezvény Brüsszelben, 92 rendezvény Magyarországon, amikre tízezer vendég jött – ez az eddigi magyar soros elnökség mérlege Orbán Viktor szerint.
Áttéve a versenyképességre – amely szerinte az EU egyik legnagyobb problémája – az elmúlt 20 évben lemaradtunk ezen a téren Kínától és az Egyesült Államoktól is.
A kontinens problémáit csak tetézték az elszabaduló energiaárak és az infláció.
Orbán szerint a 24. órában vagyunk, különösen a modern technológiák terén.
A miniszterelnök rámutatott: Európa történelme során először fordul elő, hogy a munkaerő-növelés mellett nem nő a GDP-termelés, ráadásul azt szerinte bevándorlókkal érik el a tagállamok, ami téves út. Emmanuel Macron francia elnök, valamint Mario Draghi jelentésére hivatkozva beszélt arról, hogy európai iparosításra van szükség.
A miniszterelnök elismeréssel szólt azokról a próbálkozásokról, amelyeket Magyarország ezen a téren szerinte megtett. Arról beszélt, hogy az európai akkumulátoripar sikere egy jó példa lehet a jövőre nézve, mint mondta: az akkumulátor technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. „Ma már Európa, Japán és Dél-Korea mögött harmadik helyen áll a tárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén.”
Versenyképességi megállapodás elfogadását, egy versenyképességi paktum elfogadását javasolta a magyar kormányfő: november 8-án Budapesten.
Áttérve a migrációra,
Orbán szerint az EU mai menekültügyi rendszere nem működik,
ráadásul az antiszemitizmust, a nők elleni erőszakot és a homofóbia erősödését hozta magával.
Emiatt szerinte az EU-nak külső hot spotokat kellene létrehoznia, azaz a menedékkérőket nem az EU területén, hanem azon kívül gyűjtenék össze, majd bírálják el a kérelmeiket.
Orbán arra jutott, hogy a migráció a schengent is veszélyezteti, hiszen több tagállam is részleges határellenőrzést vezetett be. Emiatt létrehozná a schengeni csúcstalálkozókat, ahol a schengeni tagállamok vitatnák meg a közös ügyeiket, amit később nemzetközi szerződéssel intézményesítene is.
Emlékezett, hogy 2015 óta többször vitázott a migráció kapcsán az Európai Parlamentben is, de az eddigi megoldások kudarcot vallottak.
Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem tudjuk hazaengedni.
Szerinte egyetlen megoldás van: csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt.
Az uniós bővítéspolitika kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, annak „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hitelesnek” kell lennie. Szerinte a nyugat-balkáni bővítést nem csak geopolitikai érdek vezényli. Szerbiát ismét kiemelve, azt mondta, hogy a Balkán nem stabilizálható.
A magyar elnökség nevében azt is javasolja, hogy év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.
Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti különbségek csökkentése. A kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány
– mondta a kohéziós politikáról miniszterelnök, majd kiemelte, hogy az uniós állampolgárok 75 százaléka olyan régiókban él, ami az uniós átlagot nem éri el.
Orbán szerint a kohéziós politika az Európai Unió legnagyobb fejlesztési programja. Emiatt az EU soros elnökeként meg is kezdte a tárgyalásokat a következő hétéves költségvetési ciklus tekintetében.