A beszéd legfontosabb motívumai:

  • Öt pontban foglalta össze a miniszterelnök a középtávú terveket, amellyel a célja, hogy bár a Gyurcsány-kormányhoz képest már így is magasabb az életszínvonal, de még jobban éljenek az emberek.  Az öt pont: elsők között meglátni a világrend változását, gyorsan alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez, kiamardni a szankciós és háború politikából, nyitunk és kereskedünk, újabb Nobel-díjasokat termelő oktatást csinálunk, az ötödik pedig, hogy a meglévő, külföldön tevékenykedő magyar cégeket megtámasztja a kormány, teljesen új iparágakba fektetünk be. 
  • A gyermekvédelem teljeskörű reformját jelentette be, törvényi szinten kell kiegészíteni az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig.
  • Zöldenergia: Paks 2 megépítése, naperűművek telepítése országszerte. Az energiafigyasztás 15 százaléka már most is megújulóból származik, de ezt az arányt növelni kell
  • 75-ről 80 fölé akarják tolni a foglalkoztatottsági rátát
  • Rendezi a kormány a kapcsolatát Svédországgal, közel a ratifikáció

„A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul, köztársasági elnök asszonyunknk benyujtotta lemondását, olyan ez mint egy rémálom, mindanyiunkat megvisel” – kezdte beszédét a miniszterelnök Novák Katalin köztársasági elnök lemonádásra reagálva. 

Kapcsolódó

A hazájáért harcoló, hazáját külföldön méltó módon képviselő elnök asszony távozott

– szögezte le a kormányfő. 

„Úgy láttok őt a tisztségében, mint aki oda való” – tette hozzá. „Családanya, aki kedves és felkészült, aki nem a férfiakkal szemben akarta bizonyítani rátermettségét. A maga természetes módján mutatta meg nekünk, hogy a nők pótolhatatlanok az élet minden területén, így a politikában is” – jelentette ki Orbán Viktor. 

Együtt a férfi és a nő egy egész, akik képesek boldog életet teremteni a hazában, mondta.

Távozása bár helyes, de nagy veszteség az ország számára.

Hangsúlyozta: az elnök legnehezebb feladata a nemzeti egység fenntartása, de ha ez bármilyen okból megbillen, akkor a helyreállítása is. 

A miniszterelnök szerint a felháborodás a magasba csapott, a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával lehetett. Az igazságügyi miniszter asszony az elnök határozatát ellenjegyezte 25 év gyakorlatát folytatva, távozása az államélet elkerülhetetlen és igazságtalan következménye Orbán Viktor szerint. 

A gyermek sérthetetlen, az ellene elkövetett bűncselekmények nem érdemelnek kegyelmet, az elnök és az igazságügyi miniszter munkáját zaklatott szívvel, mindannyiuk nevében megköszönte a miniszterelnök, aki szerint „a távozó két asszony kisujjában több méltóság, mint a baloldal összes többi vezetőjében együttvéve.”

Tanulni a kockázatokból

Ha már beütött a baj, akkor legalább tanulni kell belőle együtt, hogy milyen kockázatokkal kell szembenézni nap mint nap, amikor a nemzetállamok függetlensége, szuverenitása áll a pénzügyi erőközpontok célkeresztjében. „Ilyen helyzetben a politikában az ökölvívás szabályai hasznosabbak, mint a balett, ugyanis a politikában mindig csak egy ütésre vagy a padlótól” – jelentette ki a miniszterelnök. 

A modern politika vastörvénye az alázat, a nemzetszolgálat személyes alázatot is követel, folytatta a kormányfő. 

Akármilyen magasan is vagy egyedül, soha sem lehetsz elég okos. Nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni.


A politikai hiba akkor is bosszantó, ha van rá magyarázat, hát, ha még nincs..., így Orbán Viktor.

A jobboldal számára ez olyan egyszerű mint a faék, pedofilbűncselekménynél nincsen kegyelem, húzta alá.

Úgy látja, Novák Katalin lemondása elégtétel és példa Magyarország számára: „esélyt adott arra, hogy a bajból megerősödve kerüljünk ki.”

Kép: MTI, Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor szerint a feladat adott, a magyar gyermekvédelmi rendszert és annak jogszabályi működését ki kell egészíteni az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig, „az áldozatok kálváriája kötelez minket.”

Meg kell erősíteni a gyermekvédelmi szervek működését, az ottani tiltásokat és korlátozásokat. Ezt be kell nyújtani az országgyűlésnek.

A kétszínű baloldal ott majd vitézkedhet.


Mint mondta, sürgető feladat az új kormányfő megválasztása is. „Azt kérem a frakciótól, hogy az elnökasszony távozása utáni napon indítsák meg ezt a folyamatot, úgy, ahogy ez egy erős kormányzó párthoz illik.”

Az élet megy tovább, a feladatok nem lesznek idén sem egyszerűbbek, hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.

„Még melékeznek rá, 2020-ban elszabadult a covid-járvány, rá két évre pedig az orosz-ukrán háború. Ötödik éve az egész ország keményen dolgozik, hogy megvédhessük azt, amit korábban elértünk, valamit sikerült, és valamit nem” – foglalta össze.

A munkahelyeket megvédtük, még soha nem dolgoztak annyian magyarországon, mint most - az egymillió munkahely megteremtésén túl vagyunk, a foglalkoztatási ráta 75 százalékos, de el akarjuk érni 80 százalékot.

 

– Sikerült megvédeni a nyugdíjakat is. Ez el is várható tőlünk, így állapodtunk meg a nyugdíjasokkal, de ami nem elvárható, hanem bravúr, hogy sikerült visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit a baoldal vett el az emberektől, szögezte le. 

Ennek előteremtése minden évben erőfeszítést követel Varga Mihály pénzügyminisztertől, aki nagy nyomás alatt áll, mert a liberális közgazdászok szerint a 13. havi nyugdíj ebben a világgazdasági helyzetben olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak, jelentette ki a kormányfő.

Rámutatott: nem sikerült azonban megvédeni a Covid alatt elért eredményeket, az alacsony költségvetési hiány mértékét.

Sikerült azonban megtartani a külkereskedelem és az export értékét, nem lett ikerdeficit, aminek pénzügyi csőd és gazdasági megszorítás lenne a vége, ennek elkerülését megköszönte a miniszterelnök Szijjártó Péter külügyminiszternek. Az inflációt a jegybank segítségére sietve sikerült a kormánynak 25-ről 4 százalékra levinni, miközben emelkedett a minimálbér is.

Az ember azonban többre vágyik a kikecmergésnél, a fociban sem az győz, akinek több védése van, hanem aki több gólt lő, mondta Orbán Viktor. 

A kormányfő azt javasolta a közönségnek, hogy csukják be a szemüket egy pillanatra, és képzeljék el a Covid előtti utolsó békeévet. 

Az infláció 3 százalék volt, a költségvetési hiány 2 százalék alatt állt, az államadósság folyamatosan csökkent, 21 ezer új lakást építettek, 90 ezer gyermek született. Erre az útra kell visszakapaszkodni Orbán szerint 2024-ben. A bukmérek a magyar sikerre szavaznak, azonban még így sem lesz ez sétagalopp Nagy Márton miniszternek.

A világ azonban sokat változott 2019 óta, azt látjuk, hogy a zöld energia nem kopogtat, hanem berúgta az ajtót.

„Kétharmadunk van a parlamentben, a kormány is egységes, mert a Fidesz-KDNP inkább baráti szövetséges, mint politikai koalíció” – vélekedett a miniszterelnök. – Ha a helyén van és elég gyors az eszünk és jól használjuk a fejünket, akkor egész Európában mi tudunk elginkább alaklmazkodni a változásokhoz: ez a helyzeti előny csípi sokak szemét.

Ki tudunk szabadulni az energiafüggőségből, a zöldenergia megtermelésével és eltárolásával hajtjuk ezt végre. A mi tervünk Paks 2 megépítése és további naperőművek kivitelezése. Brüsszel már beletörődött, hogy az atomerőműveket is zöld erőműveknek kell nyilvánítani

– mondta.

„Naperőműfejlesztési programunk úgy vágtat, mint egy megbokrosodott ló, már több mint 5600 megawatt kapacitással rendelkezünk, az energiafogyasztás 15 százalékát már megújulóval állítjuk elő. A tartalék erőműveket hamarosan felépítjük, a földgázösszeköttetésünk is csak Szlovénia irányában hiányos, pár lépésre vagyunk tehát a teljes energiafüggetlenségtől” – közölte. 

Keményebb dió a megtermelt zöldenergia tárolása, ráadásul a technológia is kétmérföldes csizmákban lépked előre, csak néhány év és személyes életterünkben is mindenhol ott lesznek az energiatároló eszközök, folytatta.

A magyar kormány erre többszázmilliárd forintot fordít.

„Minden új technológia bevezetését övezei egy hangulat. A folyóink vize szinte beömlik az országba, csak rajtunk múlik, hogy ezt mennyire használjuk ki. A zöldenergia-berúházosok nagyrészét késhegyre menő küzdelemben szerezzük meg, valamikor a szomszédainnkal, vagy szuper nehézsúlyú ellenfelekkel szemben” –  így a kormányfő. 

A beruházásokért folyó diplomáciai hadjárat olyan, mint a nyílt vízi úszás, a víz alatt ugyanis verekedni, de legalább lökdösődni kell, ebben pedig jók vagyunk, most lett ebben világbajnok Rasovszky Kristóf. 

Globális éllovasok

A miniszterelnök szerint időtlen idők óta nem követői, hanem globális éllovasai vagyunk egy technológiai átalakulásnak. Sok autógyárát zárnak be nyugaton, ezt Magyarországon el kell kerülni, ehhez értünk, remek munkásaink és mérnökeink vannak.

Nem engedhetjük meg azt az elmebajt, amit a német zöldek képviselnek, szerintük ugyanis az a jó autó, amit le sem gyártanak. A magyar autóipar termelése 13 ezer milliárd forint, hatalmas tudást halmoztunk fel ezen a téren.

A középtávú jövőt illetően jobboldalon nincs hiány a tervekből, a magyarok ma jobban élnek, mint Gyurcsány alatt, de még nem olyan jól, ahogy szeretnénk.

Öt lépést sorolt fel a terveiből a miniszterelnök: az elsők között látjuk a világrend változását, gyorsan alkalmazkodunk a megváltozott helyzetekhez, kimaradunk a szankciós és háborús politikából, kereskedünk és nyitunk, újabb Nobel-díjasokat termelő oktatást csinálunk, a meglévő külföldi magyar cégeket megtámasztjuk és vezető iparágakba fektetünk be.

„Feltesszük magunkat a térképre gravitációs pontként a Kárpát-medencében, mi adjuk a legjobb ajánlatokat, a szomszédaink pedig számíthatnak ránk.”

A kérdés csak az, hogy milyen környezetben kell a sikerekért megküzdeni, honnan számíthatunk támogatásra, honnan támadásra, mutatott rá beszédében a kormányfő

A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk, hogy a bizalmat újraépítsük, közel a nap, hogy ratifikáljuk az országunk NATO-csatlakozását. „2023 azonban visszaránt, ólom súlyt helyez a lábunkra, lehetünk-e sikereseket, ha a Nyugat éppen sikertelen” – így a miniszterelnök. 

Az afrikaiak azt mondják, ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodhatsz. Mi már kiismertük és kétséges, hogy nekitámaszkodhatunk-e.

 

A Nyugatról már az iskolában azt tanítják, hogy onnan csak jó jöhet. A zavaró mellékzöngék mellettvaló igaz, hogy sokszor jöttek onnan jó dolgok – még akkor is, ha igazítani kell rajtuk.

Hangsúlyozta: mára a helyzet megváltozott, az ember alig akar hinni a szemének, csak a baj zúdul be hozzánk.

„Brüsszel Ukrajna-poitikája megbukott, mi hiába mondtuk, hogy ez két szláv testvér háborúja, ők belevetették magukat a konfliktusba.”

Tragédia, hogy többszázáezer embernek kell meghalnia.

Magyarország álláspontja változatlan: nem szállítunk fegyvert akkor sem, ha ez egyes nagyhatalmakanak nem tetszik. Brüsszel válságkezelése klasszikus: „Amerikának klassz, a többieknek kuss.”

„A nyomásgyakorlás olyan szinten van, hogy a nagykövetek a barpalementben ellenőrzik, hogy jól viselkedik a dollárbaloldal. Annyit mondhatunk nekik: ez nem jó taktika. Előbb utóbb mindenhol rájönnek, hogy akkor járnak a legjobban, ha békénhagynak bennünket” – vélekedett Orbán Viktor. 

„A terhek egyre növekvő része arra az Európára hárul, amelyik eleve nyomás alatt van. Nem babra megy a játék, ebbe a kontinens beleroskadhat. Ha az ember megosztja mással a perselyét, akkor abból semmi jó nem származhat. Kőbe kéne vésni, hogy a közös hitelfelvétel nem jrható út hazánk számára, ebben kérem a kormánypárti frakció segítségét” – mondta Orbán Viktor. 

A tiltakozó gazdák Brüsszelben azt mondták a kormányfőnek, hogy a tücsköt és a bogarat egye meg az, akinek két anyja van. Orbán Viktor szerint rejtély, hogy miért csak a magyaroknak tűnik fel az, hogy az EU alig 7 százalékért felel a károsanyag-kibocsátásnak, Kína és az USA pedig 40 százalékért.

Kép: MTI, Koszticsák Szilárd

A migrációról az uniós határvédelem vezetője úgy fogalmazott, hogy semmi sem tartóztathatja fel az embereket.

„Egy frászt!” – mondta a miniszterelnök.

A migráció az antiszemitizmus melegágya, „vattacukorral ültek ki a tűző napra Brüsszelben és Berlinben, aztán csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak”.

A miniszterelnök szerint kérdéses, hogy 20 év múlva lesz-e még Európa vagy valami egészen mást fogunk itt találni.

A nyugatiaknak ma még több pénzük van, de ideje szembenézni a valósággal, a megroggyant gazdaság miatt lecsúszik a középosztály és akkor a demokráciának is kicsengettek.

Brüsszel magára hagyta a Balkánt, mert kell a pénz az ukránoknak és magára hagyta az európaiakat is, ezért változás kell.

Legyen végre a brüsszeliek között is néhány európai!

2024 egy sorsfordító év lehet, szuperválasztási év lesz, arról dönthetnek az emberek világszerte, hogy milyen vezetéssel akarnak haladni az emberek. A magyaroknak ebből az a lényeg, hogy nagy esélyek nyílnak, a világpolitika az év végén más lesz mint az év elején, jelentősen nőhet a mozgástér.

Nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de nagyon szeretnénk, ha Donald Trump visszatérne és rendet csinálna Kelet-Európában. Make Europe great again – jelentette ki Orbán Viktor utalva a volt amerikai elnök egykori kampányszövegére. Úgy véli, valódi változást csak egy valódi jobboldal hozhat, de arra figyelni kell, hogy a gyereket ne öntsük ki a fürdővízzel eggyütt – ne alternatíva legyünk, hanem mi legyünk az alternatíva Európa számára.

Jubileumi

Szombaton tartotta meg a Várkert Bazárban hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Az első évértékelő még 1999-ben hangzott el az első miniszterelnöki ciklusában, amivel meghonosította az addig kevésbé ismert műfajt hazánkban. 

Az idei így jubileumi esemény, hiszen a kormányfő 25. alkalommal értékelte Magyarország és a világ helyzetét.

Emlékezetes, a 2010-es kormányváltás után több fontos bejelentésre is az évértékelőkön került sor, mint például 2019-ben a hétpontos családvédelmi akcióterv meghirdetése vagy 2023-ban az ország- és vármegyebérletek bevezetése.

  • A miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, a háború és az infláció.
  • A ukrán-orosz háborúval kapcsán akkor úgy fogalmazott, hogy „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni”.
  • Az infláció kérdésében pedig úgy vélekedett, hogy azt az energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók okozták, ezek a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből.

Az eseményt az Economx percről-percre közvetítette.