„Tiszteletben tartom a miniszterelnök nyilatkozatát, amely mögött nyilván megvan az a jobbító gazdaságpolitikai szándék is, amelyet érvényre akar juttatni. Az infláció ellen életbe lépett kormányzati intézkedések – mint a kötelező akciók, az árfigyelő rendszer – élénkebb versenyt idéztek elő a piacon, miközben saját akciókat is hirdetnek a cégek. A vonatkozó jogszabályokat mindenkinek be kell tartani és törekedniük kell az élelmiszerlánc szereplőinek – így a termelőknek, élelmiszerfeldolgozóknak és a kereskedőknek egyaránt – arra, hogy minden árelőnyt, költségmegtakarítást átadjanak a vásárlóknak” – mondta a Napi.hu-nak Vámos György.

A nagy áruházakat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában felháborítónak nevezte, miszerint vannak olyanok, akik nem veszik ki részüket az infláció elleni küzdelemből.

A miniszterelnök szerint a nagy élelmiszerláncok árspekulánsként viselkednek, mivel az importárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan.

„Ez egy nyerészkedés, kihasználják a magas energiaárakat, és hiába nem indokolt az árak emelése, ők továbbra is emelnek, a magyar kormány pedig ez ellen küzd” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kabinet nem engedi a kartellezést, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) emiatt mindig odacsap ezeknek a láncoknak.

Nyilvánosak a szankciók

Vámos György jelezte: az előfordulhat, hogy a piaci folyamatok rákényszerítik a cégeket, hogy hasonló magatartást tanúsítsanak.

Amennyiben bármilyen gyanú felmerül, azt meg kell vizsgálják, és ha valaki, valahol szabálytalanságot követ el, ott a hatóságnak fel kell lépnie bármilyen területen – húzta alá, felidézve, hogy mind a versenyhivatali, mind a fogyasztóvédelmi hatóságok eljárásainak eredményeit – lezárult határozatait – kötelező is nyilvánosságra hozni.

Összevetik az árakat és az üzleti gyakorlatokat

Emlékezetes: az élelmiszer-infláció ügyét kiemelten kezelő GVH januárban közleményben tudatta, hogy több célvizsgálatban tekinti át nem csak az élelmiszer-kiskereskedelmi szektort, hanem az élelmiszer piac többi szereplőjét is, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy milyen okok játszottak szerepet az élelmiszerek kiugró inflációjában.

Azt is ellenőrizték, hogy közrejátszhatott-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak drasztikus emelkedésében. Ennek részeként számos eljárás keretében górcső alá vették az egyes termékeknél tapasztalható üzleti és árazási gyakorlatokat, például feltérképezték, hogy korlátozódhatott-e a verseny az értéklánc bármely szintjén, és így felmerülhetett-e jogsértés. A vizsgálatok során a hatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött információk elemzésével tárták fel a drágulás részletes okait.

A GVH megállapításainak lényege, hogy az élelmiszer-kiskereskedők a januárig csúcsra futó élelmiszer infláció időszakában döntő részben az élelmiszeripar, beszállítók átadási árainak emelkedését követték saját bolti áraikban (az élelmiszeripar átadási árai nagyobb ütemben növekedtek ekkor).

Mint a főtitkár elmondta, döntő fordulatot jelentett az árfigyelő rendszer július eleji indítása az árak áttekinthetőségének terén, melynek célja a verseny élénkítése és ezen keresztül az infláció letörésének segítése.

„A hat legnagyobb élelmiszerpiaci szereplő árainak napi gyakoriságú megjelenítése, a nyilvánosság ereje minden irányban a legalacsonyabb árakra ösztönöz. Sőt, esetleges spekulációt is fékezhet, hiszen előbb-utóbb minden ártartalékot kiprésel az élelmiszerpiac összes szereplőjéből” – mondta Vámos György.

A vásárló dönt a választásával

A kereskedelemben működő Egyenlő.hu modern szakszervezet a tavalyi második félévben jelentkező inflációs nyomás idején már közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy elvárható a nagy élelmiszerkereskedelmi láncoktól, hogy tisztességesen vegyék ki a részüket az infláció és az energiakiadások növekedéséből keletkezett, közös terhekből, és a nyereségük megszerzése érdekében ne hárítsák át minden költéségüket a vásárlókra.

„Nem vagyunk kiszolgáltatva a multiknak, a vásárló ugyanis a választásaival dönthet az árakról. Itt az idő az igazi versenyre” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy továbbra is látható, hogy a megemelkedett terhek mellett is a cégeknél jut pénze fejlesztésekre, üzletnyitásra, a bevételt növelő befektetésekre.

Feltűnő az is, hogy a láncok üzleteiben az évek alatt mesterségesen alacsonyan tartott bérek is inkább egymáshoz, nem a nemzetgazdasági átlaghoz közelítenek. A spekuláció gyanúja nyilván nem zárható ki, hiszen az árszintek eltérőek az egyes üzletcsoportok között, így a mozgástér adott. A hatóságok feladata a szükséges vizsgálatok lefolytatása, egy újabb alapos elemzés pedig ráfér a piacra

– fogalmazott lapunknak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu elnöke.

(Szerző: Thurzó Katalin)