Orbán Viktor miniszterelnök sajtóinformációk szerint alaposan rácsapott arra a bizonyos asztalra a kormánypártok balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén. Azonban a tegnap késő este megjelent Magyar Közlönyben szereplő egyik kormányhatározat már foglalkozik is a külföldi vesztegetéssel szembeni fellépést erősítő intézkedésekről. 

A kormányfő a Fidesz-KDNP képviselőit arról tájékoztatta, hogy Trump és Musk lebuktatták Soros és a demokraták politikai korrupciós hálózatát, akik dollármilliárdokat osztottak szét médiumoknak, nemzetközi szervezeteknek, Magyarországon is – majd arra figyelmeztetett,

de többet nem fogják guruló dollárokkal fizetni a zsoldosaikat Magyarországon. 

Politikai korrupció az, amikor valakit azért fizetnek, hogy azt írja, azt mondja, amit kérnek. Ezen a ponton Orbán Viktor arra kérte a képviselőket, hozzanak szigorú törvényeket, és akik részesültek ezekből a pénzekből, azokat tiltsák ki Magyarországról

- figyelmeztetett Orbán Viktor. 

Igaz, azt egyelőre még nem bontotta ki senki a frakcióülés résztvevői közül, kiket tiltana ki a magyar miniszterelnök az országból, ha egyáltalán valóban erre gondolt Orbán Viktor. 

Mindenesetre az már tény, hogy a 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia intézkedési tervének végrehajtásáról határozatot hozott a kormányzat:

erősíteni akarják a külföldi vesztegetéssel szembeni intézkedéseket.

Orbán Viktor ebben március 31-ei határidővel többek között arra hívja fel az  igazságügyi minisztert, hogy a  büntetőeljárásról szóló törvényt felülvizsgálva

vizsgálja meg a külföldi vesztegetés bűncselekményeire vonatkozó kétéves nyomozási határidő meghosszabbításának lehetőségeit oly módon, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a  természetes személy gyanúsítottakkal szembeni nyomozati intézkedések alkalmazására, beleértve a  rendkívül összetett, több joghatóságot érintő ügyeket is, és készítsen előterjesztést a kormány részére a javasolt szabályozási irányról.

Valamint Tuzson Bence tárcavezetőnek Polt Péter legfőbb ügyésszel, valamint az Országos Bírói Hivatallal, a vállalkozásokkal és a gazdasági szektor kiemelt képviselőivel együttműködve

a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény felülvizsgálatára irányulóan vizsgálja meg a  külföldi vesztegetés bűncselekményével kapcsolatban a jogi személyek felelősségéről szóló  törvényben foglaltakat, és készítsen előterjesztést a Kormány részére a módosítás javasolt lehetőségeiről.

De nemcsak a már bekövetkezett külföldi veszteségeket vizsgálja a kormányzat, Orbán Viktor elrendelte a külföldi vesztegetési esetek proaktív felderítését és nyomozását is, illetve az azokhoz szükséges adminisztratív megelőzési és felderítési eszközök rendszerének kiépítését – elsősorban az  adóeljárásokban, a  pénzügyi hírszerzésben és az  export támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban.

De Pintér Sándor belügy-, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kap plusz feladatot; a legfőbb ügyész útmutatója alapján ki kell dolgozniuk az általuk irányított, nyomozóhatósági feladatokat ellátó szervek számára a külföldi vesztegetési esetek proaktív felderítéséhez (vö.: szuverenitásvédelem) és nyomozásához szükséges, ágazatspecifikus belső módszertani útmutatókat. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek pedig kezdeményeznie kell egy szakértői szintű konzultációt a belügyminiszterrel, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a legfőbb ügyésszel, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a vesztegetés felderítésével és nyomozásával kapcsolatos tapasztalatcsere, az esetek bemutatása, képzési anyagok összeállítása és képzések megtartása érdekében. Orbán Viktor kiemelt hangsúlyt szentelt a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnek is, a nemzetközi érdekeltségű magyar gazdasági társaságok külföldi vesztegetésnek való kitettségének csökkentése érdekében.

Ez egyébként azért is fontos, mert a magyar vállalatok külföldi beruházásainak megvalósítására irányuló vissza nem térítendő támogatás odaítélésekor ezután a támogatási szerződés megkötésének feltétele kell legyen, hogy a kedvezményezett vállalat rendelkezik-e korrupcióellenes stratégiával, különös tekintettel a külföldi vesztegetésre.