A magyar miniszterelnök meghívásáról a tervek szerint szeptember 12-én hozza meg a végleges döntést az EP legfőbb vezető testülete, az elnökök értekezlete. A Szabad Európa úgy tudja, hogy kevés kivételtől eltekintve a parlamenti frakciók többsége támogatja a magyar kormányfő meghívását.

Ha Orbán Viktor többéves szünet után újra megjelenne a parlament előtt, a kialakult szokásoknak megfelelően ő szólalna fel először, utána Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd az EU-tanács nevében valaki. Ezt követően kapnának szót a frakcióvezetők és a pártcsoportok által kijelölt szónokok, amelyre Orbán Viktort illetné meg a válaszadás joga. A második körben már bármely képviselő bekapcsolódhat a vitába, amelyet a végén a magyar miniszterelnök válasza zárna.

Várakozások szerint az Európai Néppárt színeiben a Tisza Párt a vita során legalább kétszer felszólalási lehetőséget kaphat, képviselői interpellálhatják majd a magyar kormányfőt.

Eddig ettől a forgatókönyvtől csak egy ízben tért el az EP, amikor egy évvel ezelőtt a rendkívüli spanyol parlamenti választások miatt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök végül nem tartott programismertetőt.

Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége a változásra vágyók hangját fogja képviselni az Európai Unióban, és életben fogja tartani a változás reményét a következő intézményi ciklusra is - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben, július elején.

Bóka János a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletének rendezvényén hangsúlyozta: az európai parlamenti választások eredménye egyértelműen megmutatta, hogy nemcsak szükség van a változásra, hanem egyértelmű a változás iránti vágy is, amint azt maguk az európaiak kifejezték. Arról, hogyan vázolta fel az uniós elnökséget, itt írtunk részletesebben >>>

A VSquare közben arról írt, hogy november elején rendezik a magyar soros elnökség legfontosabb eseményét, az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóját, amelyet több uniós vezető is bojkottálhat Orbán Viktor „békemissziónak” nevezett külpolitikai akciósorozata miatt.

A magyar kormányfő júliusban Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, majd az Egyesült Állaokba, személyesen Donald Trumphoz is ellátogatott, de az Európai Unió vezetőinek nemtetszését elsősorban azzal váltotta ki, hogy előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül utazott Vlagyimir Putyinhoz.