Orbán Viktor miniszterelnök még szerdán közölte az X közösségi portálon, hogy telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki egy nappal korábban, kedden este arra szólította fel Magyarországot, hogy ratifikálja a svéd NATO-tagságot.

„Megerősítettem, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát. Emellett hangsúlyoztam, hogy továbbra is sürgetni fogjuk a magyar parlamentet, hogy szavazzák meg Svédország csatlakozását, és zárják le a ratifikációt az első adandó alkalommal"

– hangsúlyozta a magyar kormányfő.

Ezt követően csütörtök kora délután az Országgyűlés sajtóirodájánál érdeklődtünk arról, hogy

  • mikor fog legközelebb összeülni a Házbizottság;
  • várható-e rendkívüli parlamenti ülés a következő időszakban;
  • illetve, hogy mikor kezdődik az Országgyűlés rendes tavaszi ülésszaka.

Megtudtuk, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapjáról nincs pontos információ, február második felében várható az első ülés. A Házbizottság pedig jellemzően a plenáris ülést megelőző héten ülésezik.

Jelen pillanatig rendkívüli ülés összehívására nem érkezett kezdeményezés

– árulta el az Economxnak az Országgyűlés Hivatala csütörtök kora délután. 

Ez tehát azt jelenti, hogy hiába Orbán Viktor szerdai határozott üzenete, egyben ígérete a NATO-főtitkárának,

továbbra sincs előrelépés magyar oldalról Svédország NATO tagságának ügyében.

Ez pedig azt is eredményezheti, hogy valóban Magyarország lesz az utolsó NATO-tagállam, amelyik rábólint Svédország csatlakozására az Észak-Atlanti Katonai Tömbhöz. 

Csorba eshet hazánk diplomáciai megítélésén

Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, az EuroAtlantic Zrt. tanácsadója az Economxnak korábban elmondta, hogy a török parlament döntése után Recep Tayip Erdogan elnöknek még 15 napja van aláírni az elfogadott jogszabályt, illetve vissza is küldheti azt a törvényhozásnak megfontolásra.

A szakértő szerint ha valóban úgy lesz, hogy a magyar parlament ratifikálja utoljára a svédek NATO-csatlakozását, az leginkább az ország diplomáciai megítélésének árthat.

Ugyanis a törökök kézzelfoghatóbb, egy közös, írásos dokumentumban megfogalmazott kérésekkel álltak elő, míg hazánk esetében kevésbé volt tiszta a kommunikációja annak, hogy miért halogatjuk a ratifikációt. A lehetséges következményeket illetően pedig úgy fogalmazott,

a kialakult helyzettel Magyarország nem a megbízható, kiszámítható és konstruktív partner képét erősíti a nemzetközi porondon és a magyar bizalmi tőkét erodálhatja, ami a későbbiekben egy hazánk számára fontosabb döntésnél üthet vissza

– tette hozzá a szakértő.