Orbán Viktor szerdán reggel hivatalosan is bemutatja a magyar soros uniós elnökség programját Strasbourg-ban. Előtte azonban a kormányfő kedden délután két órás, rendkívüli sajtótájékoztatót tart az Európai Parlamentben. Az Indexnek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke elmondta, hogy Orbán Viktor mellett a Fidesz EP-képviselője és egyben egyik alelnöke, Gál Kinga foglal majd helyet a pulpituson.
A miniszterelnök a közösségi oldalán még a repülőről jelentkezett be, ahol többek között arról beszélt, hogy a program ismertetése után
lesz egy kis lökdösődés, csihi-puhi, ahogy az lenni szokott.
Orbán Viktor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy Magyarország 2011 után immár másodszor tölti be az uniós soros elnökséget. Az első elnökség is válságos időszakban volt, azonban most még ennél is súlyosabb a helyzet az Európai Unióban. Ukrajnában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában, a migrációs válság pedig 2015 óta nem látott szinten van, Schengen is veszélybe került.
Ezt követően egy férfi zavarta meg a sajtótájékoztatót, aki azt kiabálta, hogy „mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?”. A biztonságiak ezután gyorsan a földre teperték és kivezették a teremből.
A kormányfő a jelenetre úgy reagált, hogy a magyar politikai kommunikáció nagyon durva, amikor egy politikus azt mondja egy másiknak, hogy gazember, az a magyar kultúrában azt jelenti, hogy nem értek egyet vele. Mint később kiderült, Gyekiczki Márton, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője volt az, aki megzavarta a sajtótájékoztatót.
Európának csökken a globális versenyképessége, a miniszterelnök szerint ez a legsúlyosabb kihívás, amellyel az EU jelenleg szembenéz. Magyarország soros elnökként katalizátora szeretne lenni a változásnak, a németek és franciák meg is tudnak oldani problémákat, a magyarok csak javaslatot tehetnek. Az európai vállalatok jelenleg fele annyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint az amerikaiak, emellett pedig a demográfiai helyzet is rossz.
Orbán Viktor ezért azt javasolja, hogy november 8-án Budapesten az európai vezetők informális ülésén fogadjanak el egy új európai versenyképességi paktumot az európai vezetők.
Ennek a versenyképességi stratégiának a következőek lehetnének az elemei:
- adminisztráció csökkentése,
- megfizethető energiaárak,
- zöld iparpolitika,
- belső piac megerősítése,
- áruk mozgását korlátozó szabályok felszámolása,
- tőkepiaci unió megvalósítása,
- konnektivitás növelése.
Ezt követően a migrációról beszélt a kormányfő, amely kapcsán azt mondta, hogy
Meglátása szerint 2015 óta idiótának és gonosznak nevezik őt a nézetei miatt, azonban a végén neki lesz igaza. A jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, mert az erősíti az antiszemitizmust, a homofóbiát és a nők elleni erőszakot. Egységes politika hiányában a tagállamok önállóan próbálják majd kezelni a problémákat, ez azonban előbb-utóbb a schengeni rendszer széteséséhez vezethet.
A miniszterelnök ezért schengeni csúcstalálkozókat fog kezdeményezni, ahol megvitathatnák a határvédelmi kérdéseket.
A bővítés kapcsán úgy fogalmazott a kormányfő, hogy a Balkán integrációja nélkül Európa nem lehet teljes, Szerbia nélkül nem lesz sikeres semmilyen bővítés.
Újságírói kérdések
Ezt követően jöhettek az újságírói kérdések, az első kérdés az amerikai elnökválasztásról szólt. Orbán Viktor ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy amennyiben Donald Trump visszatér, akkor több üveg pezsgőt fognak kinyitni. Az európai vezetők informális csúcstalálkozóján fogják értékelni a kialakult helyzetet és megtárgyalni a közös politikát.
Egy ukrán újságíró kérdésére a miniszterelnök arról beszélt, hogy meg van győződve arról, hogy az ukránok egy háborút nem tudnak megnyerni egy hadszíntéren, ezért koncentrálnak arra, hogy tűzszünetet hozzanak össze.
A kormányfő szerint az egység a legfontosabb uniós érték, ettől azonban neki még nem kell befognia a száját, ő a magyar nemzeti érdeket fogja képviselni.
Az ukrán-orosz tűzszünet realitására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt Orbán Viktor, hogy ő konkrét javaslatokat tett, ez azonban senkit nem érdekelt az Európai Unióban. Európának az az érdeke, hogy a tűzszünet felé terelje a háborúzó feleket, ebben pedig együtt kell működnie a globális déllel is. A világ többsége ugyanis most békepárti, az EU meg háborúpárti, vagy legalábbis „hosszabb utat gondolnak a békéhez”.
Lengyel kérdésre elmondta, hogy a magyarok tudják, hogy mikor kell és mikor nem kell tárgyalni az oroszokkal, megvan ebben a tapasztalatunk. Magyarország azonban tagja a NATO-nak, így valójában nem kell gondolkodnunk azon, hogy mi lenne, ha megtámadnának bennünket.
Az európai vezetőkhöz való viszonyáról úgy vallott a miniszterelnök, hogy egy kis országot vezet, amikor átvette a soros elnökséget, akkor tárgyalt a legnagyobb uniós országok vezetőivel, hogy felmérje a véleményüket, minden találkozó jó hangulatban telt.
Azt viszont problémának nevezte, hogy az EU-ban az intézményeket tartják a legfontosabbnak, miközben az erős vezető negatív szókapcsolat, pedig szükség van olyan erős vezetőkre, akik harcolnak.
Megerősítette azt is, hogy nem kilépni akar az EU-ból a Patrióták Európáért képviselőcsoporttal, hanem meg akarja reformálni azt. Az Európai Egyesült Államok koncepciója helyett egy erős tagállamokra épülő Európai Uniót szeretnének.
Orbán Viktor a migrációs bírságra vonatkozó kérdésre úgy felelt, hogy Magyarország már megtanult együtt élni az Európai Bíróság döntéseivel, azonban a migráció kérdésében szorítóba került, mert a bíróság olyan ítéletet hozott, amely szembemegy a magyar Alaptörvénnyel.
Azt is elmondta, hogy a bírság ügyében indult tárgyalások elakadtak az Európai Bizottsággal. A már korábban beharangozott migránsjáratok pedig hamarosan elindulhatnak Brüsszelbe, csak idő kérdése, a magyar kormány segíteni fog azoknak a migránsoknak, akik szeretnének eljutni a belga fővárosba.
Az Erasmus és a Horizon programok kapcsán megállapodást szeretne a kormány, azonban van B-tervünk, megcsináltuk a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amely még jobb is, mint az Erasmus.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozását már csak egy tagállam ellenzi, nem állunk már attól messze, hogy ez megvalósuljon. A jelenlegi helyzetnek nincsen értelme, hogy a schengeni határ Magyarország és Románia között húzódik.
A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokról azt mondta Orbán Viktor, hogy ahol nincs szankció, ott szeretne a magyar kormány az együttműködésen javítani.
A nyugat-európai országok a háború kezdete óta 8,5 milliárd dollár értékben vettek energiahordozót Oroszországtól, ezért nem korrektek a Magyarországgal szembeni kritikák.
Végezetül a miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarországon sehol sem lesz migránstábor, így Vitnyéden sem. Az EU ugyan valóban előírta a migrációs paktumban, hogy körülbelül nyolcezer menekült elszállásolásához kell férőhelyet biztosítanunk, miközben Magyarországon nulla migráns van, emiatt pedig mindig lesz egy kis kakofónia.