„Kemény két nap van mögöttem" – kezdte a Kossuth Rádió stúdiójában Orbán Viktor. „Azt jól érzékelik Európában az emberek és a vezetők is, hogy a Közel-kelet háborús zónává alakul Izrael és Irán konfliktusa miatt, mindenki attól retteg, hogy ez a konfliktus átcsaphat egy háborúvá. A magyar hírszerzési jelentések bár még ellentmondóak, de a hajnalban történtek is erre viszik az eseményeket" – jelentette ki a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy Izrael támadást hajtott végre Irán ellen pénteken hajnalban.
A helyzet rendkívüli fegyelmezettséget igényel, nem lehet kapkodni, stratégiai nyugalomra van szükség – mutatott rá Orbán. „Azért, hogy a konfliktus ne terebéjesedjen, a mi ügyünk is, hiszen a mostani helyzet menekülteket szül, gazdaságilag megterheli Európát: ha sikerül lenyugtatni, féken tartani a konfliktust, azzal mindenki jobban jár" – húzta alá.
Ukrajna esete már más. Százezerszámra halnak meg emberek, borzalmas, amit látunk. Ugyanakkor ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv háború. Brüsszelben ezt máshogy látják. Ott a kezdetben sisakokat küldtek, most arról beszélnek, hogy vesztésre állnak a saját háborújúkban. Hozzátette: a NATO is kezd belecsúszni a háborúba (...) de ameddig nemzeti kormány van Magyarországon, az ország nem fog így tenni.
„A magyar álláspont nem más, mint ragaszkodás a NATO eredeti küldetéséhez, cáljaihoz: ez egy védelmi szövetség. Brüsszelben európai ernyő alatt akarnak pénzt adni a háborúra, nekünk arra kell figyelni, azért kell dolgoznunk, hogy nehogy a magyarok pénzét küldjék Ukrajnában, ezt mindenképpen el kell kerülni. Egyedül vagyunk, nehéz a helyzet. Egy békepárti ország van és a vatikáni álláspont. Nem akarom eltitkolni, repedezni fog ez a háborúpárti gondolkodás, hiszen demokráciák vannak Európába, a diplomáciának vissza kell venni a vezető szerepet, túzszünetet kell elérni."
Az európai középosztály szenved, a gazdaság szenved, a balkáni fejlesztésekre nincsen pénzünk, ahogy a zöld átállásra sem.
A szólássazabdság rössz bőrben van Európában, az egyetemek, a média, a politikusok egyszínűvé váltak, folytatta Kossuth Rádióban a kormányfő. „Nekünk, magyaroknak ezt nehéz elképzelni. Ha egy egyszrű melós véleménye eltér a központi véleménytől, annak következményei vannak, nem tehetsz ki bármit a Facebookra. A mi rendezvényünkön is megfenyegették a szervezőket. Hogy te szankciókat szenvedj el ezért...? Magyarország még nem tart itt, de Európa igen. Úgy kiállni a szabadságért, ahogy mi csináltuk, Nyugaton nincsen. A magyar kormány nélkól ma nincsen szólásszabadság Európában."
Ismert, a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát (NatCon) a keddi incidenst követően szerdán végül megtartották, amelyen Orbán Viktor többek között arról is beszélt, hogy új vezetőkre van szükség Európában, az viszont erős kifejezés, hogy Vlagyimir Putyin szövetségese lenne. A szerda délelőtti pódiumbeszélgetésen a magyar kormányfőt Yoram Hazony izraeli–amerikai filozófus kérdezte, aki már régről ismeri Orbán Viktort. A magyar miniszterelnököt nagyapaként kifejezetten izgatja az a kardinális kérdés, hogy milyen ország lesz Magyarország a XXII. század hajnalán.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!