Ahogy azt az Economx is megírta, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti uniós csúcson egyedüliként nem fogadta el az Ukrajna további támogatásáról szóló szövegtervezetet, így a másik 26 uniós állam- és kormányfő külön adott ki nyilatkozatot.

A 27 tagállam azonban együtt, így a magyar kormányfő igenjével, hagyta jóvá az EU katonai képességeinek megerősítésére irányuló terveket, amelyek 800 milliárd euró mozgósítását teszik lehetővé a következő öt évben.

Ezzel az Európai Unió (EU) történetének egyik legnagyobb védelmi beruházási programja indulhat el, amely az újrafegyverkezést, a közös beszerzéseket és a katonai együttműködés fokozását célozza. Az EU felfegyverezését célzó csomagjának egyik fontos része egy új uniós hitelfelvétel, amelynek összege akár 150 milliárd euróra is rúghat. A pénzt az Európai Bizottság (EB) venné fel, jóval előnyösebb feltételekkel, mint ahogy a legtöbb tagállam piaci hitelhez juthatna. Azt csak a napokban véglegesítik, hogy ebből a keretből mire költenének.

Orbán Viktor ugyan megszavazta,

mégis olyan jogi megoldáson dolgoznak Brüsszelben, amellyel Orbán-biztossá tennék az EU felfegyverzését célzó csomagot, benne a hitelfelvételt.

A Népszava úgy tudja: egy jogi trükkel akadályozná meg az EB, hogy az Orbán-kormány megvétózhassa az EU felfegyverzéséhez szükséges hitelfelvételt, ennek azért lehet nagy a jelentősége, mert Orbán Viktor már a hétvégén utalt arra, hogy a magyar jóváhagyás korántsem automatikus.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hétvégi fórumán arról beszélt, a magyar alkotmány nem teszi lehetővé, hogy támogassák az unió eladósítását. A miniszterelnök arra utalt: tavaly tavasszal beleírták az Alaptörvénybe, hogy olyan uniós hitelfelvételhez, amely „Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet” a magyar Országgyűlés kétharmados támogatása szükséges. A kormányfő úgy fogalmazott: „az EU majd óriási hiteleket akar felvenni (…), egy ilyen hitelfelvételhez a parlament kétharmadának a jóváhagyása szükséges.”

A legtöbb esetben az EU költségvetését érintő kérdésekben a tagállamok egyhangú döntésére van szükség,

de Ursula von der Leyen, az EB elnöke egy levélben egy olyan megoldás mellett tette le a voksát, amelyhez elég lenne a tagállamok minősített többsége; így Magyarország és akár Szlovákia együtt sem tudná megakadályozni az új hitelfelvételt. 

A minősített többség esetén a tagállamokat tömörítő Tanácsban elég, ha 55 százalék támogat egy javaslatot, ha az egyetértő országok legalább az EU teljes lakosságának 65 százalékát képviselik.

Ehhez a „trükkhöz” az EU működéséről szóló szerződés 122. cikkét használnák föl, amiben az tagok közötti szolidaritás szellemében hozhatnak gazdasági intézkedéseket az államok a Bizottság javaslatára.

Nem ez lenne az elő eset, hogy ezt a módszert alkalmazza az EB, a COVID-járvány után például a munkanélküliségi kockázatok mérséklésére szolgáló ideiglenes támogatást is erre a jogi érvelésre alapozták.