Három perc alatt végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban:
- Megszabják a Mercedes dolgozóinak, hogy kire szavazzanak
- Óriási a riadalom, határaik átrajzolásával fenyegetnek Putyinék két uniós országot?
- „A saját taknyán fog csúszni Európa, készítjük az Iszkandert” – sorjáznak a reakciók Orbán szavaira
- Döntöttek a gödi Samsung-gyárról
- Penészednek a BYD Kínából Európába behajózott autói
- Elon Musk: Egy éve van az emberiségnek
- Fogytán az uniós türelem: nem várnak az Orbán-kormány elnökségére
- Kína Dunaújvárost és a magyarokat is megmenti
A Mercedes és a Siemens vezérigazgatói a német sajtóban szélsőségességre és populizmusra figyelmeztetnek az európai parlamenti választások előtt. A vállalatvezetők a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) adott interjúban határozottan felszólították az alkalmazottaikat, hogy menjenek el szavazni, de gondolják meg, melyik pártra adják a voksukat, mert jobb, ha a szélsőségek ellen szavaznak a júniusi EU-s választásokon. Ez a gyakorlat Magyarországon meglehetősen szokatlan az üzleti életben, és a lap szerint eddig Európa legnagyobb gazdaságában is hagyományosan tartózkodtak a cégek a nyílt politikai állásfoglalástól.
Az oroszok egyoldalúan újraértelmezik a tengeri határukat
Az orosz kormány anélkül, hogy megkérdezte volna Finnország és Litvánia hatóságait, úgy döntött, hogy megváltoztatja a balti-tengeri országokkal közös határát – közölte a Radio Szvoboda. Az orosz védelmi minisztérium által előkészített rendelet szerint a Kreml a Finn-öbölben, valamint a kalinyingrádi terület közelében található beltengeri vizek egy részét sajátítaná ki önhatalmúlag.
Az orosz védelmi minisztérium által kedden bemutatott projekt szerzői azzal érvelnek, hogy a jelenlegi, 1985 óta érvényben lévő határelrendezés
nem felel meg teljesen a jelenlegi földrajzi viszonyoknak
A dokumentumból az viszont nem derül ki, hogy Oroszországnak valóban szándékában áll-e növelni vagy netán csökkenteni felségvizeinek területét a Balti-tengeren.
Az Interfax orosz állami hírügynökség nyilatkozó diplomáciai forrás egyenesen cáfolta, hogy Oroszország meg kívánná megváltoztatni a Balti-tenger tengeri határait.
Sorjáznak a reakciók Orbán szavaira
Európa háborúra készül Oroszországgal – ezt mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth Rádióban – tudósít a címlapon az állam RIA Novosztyi, majd viszonylag pontosan idézik a kormányfőt: „Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy:
Európa háborúba lépésének előkészítése.”
Úgy folytatják, Orbán nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámad egy NATO- országot. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – írják – a magyar kormányfő elmondta, hogy ma háborús tervezés zajlik Brüsszelben, munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni az orosz-ukrán háborúban.
Majd következik a magyar álláspont:
– A jogászok meglehetősen komoly munkát végeznek, azt vizsgálják, hogyan lehet Magyarország úgy a NATO tagja, hogy egyúttal nem vesz részt a NATO-akciókban a szövetség területén kívül – ezt a magyar diplomáciának kell megoldania – tette hozzá Orbán Viktor cikk tolmácsolása szerint.
Tekintettel arra, hogy
mégiscsak az orosz állami sajtóról van szó,
értelemszerűen kimaradtak az olyan mondtatok, amelyek szerint a hadseregek hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség, vagy hogy az áldozatnak kiszemelt országnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy meg tudja védeni magát.
Ahogy természetesen azt a mondatot sem fordították le Orbán Viktortól, hogy az oroszok már legyűrték volna az ukránokat, ha elég erősek lennének, illetve, hogy a NATO ereje nem összemérhető Oroszországgal, akár ezerszer is erősebb lehet a nyugati szövetség.
Nem várnak az Orbán-kormány elnökségére
A brüsszeli tisztségviselők arra törekednek, hogy már a jövő hónapban megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. A színfalak mögött az EU és Kijev diplomatái intenzíven dolgoznak azon, hogy megpróbálják rávenni a magyar kormányt, hagyja jóvá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Több névtelenül nyilatkozó diplomata a Politicónak azt mondta, a cél az, hogy június 25-én beinduljanak a hivatalos tárgyalások. A tárgyalások megnyitása morálisan fellendítené Ukrajnát, amely több mint két éve harcol a teljes körű orosz invázió ellen, és régóta vágyik a nyugati blokkhoz való csatlakozásra.
Az EU vezetői tavaly decemberben kifejtették Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek: azt szeretnék, ha Ukrajna és Moldova csatlakozna a klubjukhoz, amivel potenciálisan 29 országossá bővülhet az unió. A tagsági tárgyalások megkezdésének formális jogi procedúráját azonban az orbáni vétó feltartóztatta.
A diplomaták meglátása szerint Brüsszel és Kijev is intenzív kétoldalú diplomáciát folytat Budapesttel az ukrajnai magyar kisebbségekkel kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter áprilisi megbeszéléseit követően „a felek a párbeszéd pozitív dinamikáját észlelték” – áll egy ukrán összefoglalóban. Kijev válaszolt a magyar kormány által felállított 11 pontból álló listára, és várja Orbánék válaszát.
Miután az uniós vezetők politikai jóváhagyása megtörtént, a csatlakozási folyamat következő lépése az Ukrajnával folytatott hivatalos tárgyalások megkezdése egy kormányközi konferencia keretében. Ez jelentené a tagsági tárgyalások hivatalos kezdetét.
Orbán Viktor kríziselnökségre készül
Kevesebb mint másfél hónap múlva Magyarország fogja betölteni az Európai Unió Tanácsának elnökségét, azaz hazánk lesz az unió soros elnöke. Ennek apropóján egy minapi hattérbeszélgetésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előrebocsátotta, a magyar elnökség egyáltalán nem lesz hasonló a legutóbbiakhoz, ugyanis sajátos időszakban vesszük át a stafétát, az EP-választásokat követő intézményi bizonytalanságban, hiszen várhatóan csak decembertől lesz az Európai Tanácsnak új elnöke. A miniszter szerint azért is sérülékeny lesz ez az időszak, mert a jövőben megmarad az orosz-ukrán háború, a közel-keleti, valamint a kaukázusi krízis jelentette kihívás, valamint a Távol-Keleten is bármi megtörténhet.
Ugyanakkor a magyar elnökség feladata lesz az Európai Unió új, ötéves politikai stratégiájának átvezetése, illetve menetrendjének elfogadtatása is. Bóka János szerint a július első napján kezdődő időszak fókusza éppen ezért nem a jogalkotáson lesz, ugyanakkor a félév alatt a magyar elnökség 1500-1600 munkacsoporti ülést tervez.
A konkrét prioritásokat, programot csak június második felében fogják nyilvánosságra hozni. Ez egyrészt hagyomány, másrészt a kormányzat nem szeretné, ha ráfröccsenne bármi is a most is zajló EP-választási kampányból.
Azt is elismerte a miniszter, hogy bár a cél a zökkenőmentes, lojális együttműködés, azzal is tisztában vannak, hogy Magyarországgal szemben magasabbak lesznek az elvárások a tagállamok részéről.
Döntés született a gödi akkugyárról
A Pest Vármegyei Kormányhivatal közleménye szerint a bíróság nem a gyár bezárását, hanem egyes tevékenységek korlátozását írja elő. Ezeket a kormányhivatal vizsgálja.
Mint írták, a kormányhivatal az irányadó magyar jogszabályok szerint jár el a gödi gyár esetében is, a bíróság döntése pedig – a sajtóban megjelent hamis állításokkal szemben – nem jelenti azt, hogy fel kell függeszteni a gyár teljes működését, hanem a vállalatnak kell azokat a tevékenységeket korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges.
2033-ig megkapta az engedélyt a gödi akkugyár
A környezethasználati engedélyt annak ellenére kapta meg a Samsung-gyár, hogy a kormányhivatal eljárása szerint évek óta nem tartják be az előírt zajhatár-értékeket és üzemelő monitoring-kútjaik sincsenek. Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább→Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre köteles csökkenteni.
A bíróság döntése a vállalkozásra nézve kötelező érvényű, melynek betartását a kormányhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri.
Ugyanakkor a jogszabályi keretek között fellép, ha ez szükséges, viszont az egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött működés korlátozására a kormányhivatalnak a bírósági végzés alapján sincs jogi lehetősége – közölték.
Penészes kocsik Kínából
Nagy csinnadrattával érkezett Európába a BYD saját tengeri autószállító flottájának zászlóshajója, a BYD Explorer No.1 február végén. Több kikötőben kocsik ezreit rakodtak ki gyomrából, a kontinens piacának meghódítására indított művelet azonban súlyos gondokba ütközött.
A német Handelsblatt és az amerikai Wall Street Journal értesülései szerint a németországi Bremerhavenbe érkezett szállítmányt megtámadta a penész.
Szakértők szerint ez szinte természetes:
Az autókat a szubtrópusi klímájú dél-kínai kikötőkből az India-Óceánon, a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatornán és a Földközi-tengeren kell elszállítani Európába, és a hónapokig tartó út időjárási viszontagságai kedvező körülményeket biztosítanak a penészgombák elszaporodásának érzékeny felületeken, például a kormánykerék borításán és az üléshuzatokon, a textil-, a fa- és a bőranyagokon.
A két üzleti lap forrásai kiemelték, hogy ezzel a kihívással más autóexportőrök is találkoznak, de velük ellentétben a piacon kezdőnek számító BYD még nem tudja kezelni megfelelően a problémákat.
A Szegeden gyárat építő kínai cégnek
- egyrészt nincs még elég tapasztalata az autók hosszútávú szállításában,
- másrészt nem megfelelő a gyártástól az értékesítésig tartó időszakban fellépő meghibásodások javítására szolgáló rendszere.
Itt van a kínai autógyártók válasza a fenyegető vámokra
A kínai elektromos autógyártók csak azért is terjeszkednek Európában, fittyet hányva a kontinens politikusainak azon felvetésére, hogy a világ második legnagyobb gazdaságából származó járművekre magas vámokat vessenek ki.
Ezt jól példázza, hogy a Nio például a héten nyitotta meg amszterdami bemutatótermék, a Xpeng pedig a múlt héten mutatta be G9 és G6 sportmodelljeit Franciaországban, ahol a párizsi VivaTech konferencián szintén ki is állította egyik autóját. Szintén új járművet villantott a BYD is.
A nagy horderejű marketingtevékenységekkel úgy nyomulnak a kínai gyártók, hogy közben az Európai Bizottság keresztül-kasul, tetőtől talpig keresi a fogást rajtuk. Most épp a számukra nyújtott támogatások kapcsán indított vizsgálatot az Európai Unió végrehajtó szerve – emlékezett vissza a CNBC.
A Biden-kormány már elszánta magát, és 100 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, a lap pedig annak próbált utánajárni Bruno Le Maire francia pénzügyminisztert kérdezve, hogy várható-e hasonló intézkedés az unió részéről. A politikus ugyan ezt nem erősítette meg, azt azonban kijelentette:
a cél iparunk védelme és annak biztosítása, hogy a nemzetközi színtéren egyenlő versenyfeltételek legyenek.
Egy éve van az emberiségnek
Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia már jövőre okosabb lesz egy átlag embernél. A Dél-Afrikában született milliárdos feltaláló Nicolai Tangennel, a norvég Norges Bank Investment Management vezérigazgatójával beszélgetett az X-en. Musk úgy látja:
az újfajta MI-modellek értelmessége 2025-re haladhatja meg egy átlagos ember intelligencia szintjét, 2030-ra pedig mindenkit leköröz majd.
A Tesla vezetője az utóbbi időben nagy figyelmet szentel az úgynevezett általános mesterséges intelligenciának (AGI). Ami az MI egy az emberi intelligenciával vetekedő formája – írja a HVG.
A dél-afrikai származású vállalkozóval szemben Yann LeCun, a Meta egyik vezetője kizárta, hogy 2025-re elkészülne az általános mesterséges intelligencia. Illetve Demis Hassabis, a Google DeepMind társalapítója is 2030-ra datálta az új technológiai kifejlesztését.
Kína Európát elsöpri, de Dunaújvárost és a magyarokat megmenti
Miközben az európai acélipar csak szenved, a Dunai Vasművet kínai segédlettel zöldítenék, amivel jelentősen növelnék az üzem versenyképességét. A LIBERTY Steel Group európai vezetője az Economxnak elárulta azt is, hogy a dunaújvárosi fejlesztés része a Kína és Magyarország közötti megállapodásoknak.
Szerkesztőink ajánlatait olvashatták – iratkozzanak fel hírleveleünkre (nem járnak rosszul), vagy tekintsék meg az Economx további híreit, hallgassák/nézzék podcastjainket, olvassák a blogokat, kommenteljenek a social-felületeinken.