A BDO Magyarország FDI Tanácsadás üzletágának igazgatója a Napi.hu-nak elmondta: az utóbbi két-három évben dinamikus változások történtek az állami támogatások rendszerében, olyannyira, hogy még szakmai szemmel is kihívást jelent lekövetni őket.

Szabó-Varga Gyöngyi szerint ennek okai között olyan világtörténelmi események is vannak, mint a koronavírus járvány és az ukrajnai háború. Az események láttán ugyanis a kormányok megpróbálják megvédeni a gazdaságukat és nemegyszer protekcionista intézkedéseket hoznak. Ez érvényes egész Európában, de például az Amerikai Egyesült Államokban is.

Az okok között szerepel az is, hogy napjainkban a digitalizáció és a technológia folyamatos fejlődése révén az innovációk szinte egymást váltva írják felül a vállalatok által kínált termékeket és szolgáltatásokat, valamint az üzleti folyamataik működését.

Ennek következtében a vállalatok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy elhanyagolják a kutatás-fejlesztési tevékenységüket, mivel ennek hiányában lemaradnának a kiélezett piaci versenyben.

Az EB kiemelt céljai között szerepel

Nagyon fontos júniusi esemény, hogy az Európai Bizottság elfogadta az általános csoportmentességi rendelet (General Block Exemption Regulation, GBER) módosítását. Ez azon szabályozási keretrendszer, amely bizonyos területekre felmentést ad azon általános uniós alapelv alól, miszerint  minden olyan állami támogatás tilos, amely a piaci versenyt befolyásolja.

A GBER szerint meghatározott támogatási összegig a tagállamok saját hatáskörben, előzetes bizottsági jóváhagyás nélkül is nyújthatnak támogatást, amennyiben ez a rendelet szabályaival összhangban történik.

A kutatás-fejlesztés mellett jellemzően ilyen területek a kapacitásbővítéssel, klímaváltozással, képzésekkel és ami most nagy „sláger”, az akkumulátorgyártással összefüggő tevékenységek. Ezek a támogatások gazdasági, társadalmi és technológiai dimenzióban is értelmezhetők, és végeredményképpen az országok, köztük Magyarország is, sikeresen tudják növelni általuk saját versenyképességüket.

A kedvező júniusi változásokat a K+F Egyedi kormánydöntés (EKD) keretrendszere várhatóan ősszel fogja lekövetni.

Ezek alapján várhatóan magasabb támogatási intenzitások lesznek elérhetők bizonyos együttműködési feltételek teljesítése mellett és/vagy a projekt helyszínétől függően és egyszerűsödhet a projektekhez allokált általános és egyéb működési költségek elszámolása is.

Nagyon fontos, hogy amennyiben a magyar szabályozás leköveti az uniós szabályozást, úgy például egy Budapesten kívül megvalósuló, kísérleti fejlesztést tartalmazó projektre 25 százalék helyett 40 százalékos támogatás nyerhető el – húzta alá Szabó-Varga Gyöngyi.

Hol áll most Magyarország K+F támogatásokban?

A szakember szerint Magyarország a mérsékelten innovatív országok közé sorolható, és van még hely a fejlődésre, főleg ha a finn, svéd, holland adatokat nézzük. De egész Európára elmondható, hogy elmaradásban vannak az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kínához képest.

Ezt a fejlődést olyan lépésekkel lehet szolgálni, mint az egyetemek, a kutatólaboratóriumok és vállalati szféra működésének összekapcsolása, és egyéb ösztönző feltételek felkínálása az érintett szereplők számára. Kormányzati cél a kedvező K+F ökoszisztéma kialakítása, így a vállalatok K+F tevékenységének ösztönzésére különböző forrásokból biztosítanak támogatást (egyedi kormánydöntés alapon, pályázati struktúrában, adókedvezményekkel).

A cél, hogy a GDP arányos K+F ráfordítások összege a 2021. évi 1,65 százalékos szintről emelkedjen és elérje a 3 százalékot 2030-ra.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2023-ra 79 milliárd forint pályázati forrást nyit ősztől, amely keretében a támogatott projektek szakmai segítését az erre a célra létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség fogja biztosítani – mutatott rá végezetül a BDO Magyarország FDI Tanácsadás Üzletágának igazgatója.