Az atomerőmű-bővítés miatt már több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra, de elszállásolásuk egyre nehezebb, és egyelőre kétséges, hogy a csúcsidőszakára várható 8 ezer embert hol fogják elhelyezni. A beruházás körüli bizonytalanságok miatt az ingatlanfejlesztők egyelőre nem kezdtek nagyobb lakásépítésbe a környéken.

Gőzerővel halad a paksi bővítés, mindazonáltal Paks II.-nek még létesítési engedélye sincs. A beruházás kivitelezése – jelen állás szerint – a 2030-as évek elejéig tart majd. 

Kapcsolódó

Másfélszeresére nőhet a város

A már Pakson és a régióban élő, az atomerőmű bővítésén dolgozó  orosz és belorusz mérnökök munkások és irodai dolgozók számát mindenki százas nagyságrendűre, legtöbbször úgy 500-ra saccolja, de az előzetes hatástanulmányok szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen. 

Paks lakossága a 2022-es népszámlálás szerint 17 827 fő, vagyis a kormány azzal számol, hogy a városban élők száma , ha csak rövid időre is, de egy évtizeden belül közel másfélszeresére nő.

A 8 ezer munkavállaló Paks 12 kilométeres körzetében lévő települések mintegy 60 ezres lakosságszámához viszonyítva is magasnak számít – írja a HVG.

Orosz iskola

Az érkezők elszállásolásában Kern Tatjána – 2004 óta a Magyarországon Élő Orosz Honfitársak Koordináló Bizottságának az elnöke – a Roszatom kapcsolattartójaként vesz a projektben részt. Az ő feladata, hogy otthont találjon az ide költöző oroszoknak, segítsen beilleszkedésben és koordinálja a feladatokat a fogadó városokkal.

Tatjána szerin rendszerint idősebbek szakemberek érkeznek Paks II építésére, akiknek már van otthon családjuk, vagy eleve családdal érkeznek, és ha vége az építkezésnek, mennek is vissza haza. Ennek ellenére az utóbb időben a  Paksra költözött oroszok fő problémái:

Idén nyár óta átvilágítás nélkül, úgynevezett Nemzeti Kártyával jöhetnek Magyarországra az orosz és fehérorosz vendégmunkások.

Az orosz gyerekek nagy része online iskolába jár és az orosz tanrend szerint tanul, mindössze néhányan járnak magyar intézményekbe.

A Roszatom intézi dolgozói gyerekeinek a taníttatását. Tatjána információi szerint a gyerekek bejárnak valahova tanulni, vannak felügyelőik, de a tanórákon online vesznek részt.

Emelkedő ingatlanárak

Görög Zoltán, az ingatlanpaks.hu tulajdonosa szintén segít elhelyezni az ide érkező irodistákat és mérnököket. Görög szerint idén olyan 2-300 ember költözhetett Paksra, hogy a beruházáson dolgozzon. A szakember kiemelte, hogy pár száz ember még el tudnák szállásolni, de ennél többet nem igazán. 

A kormány az egész régiót be akarja vonni a beruházásba, ezért készült el például a Kalocsát Pakssal összekötő Duna-híd.

A beruházás keltette lakás igény hatására Tolna megyében Pakson mind a kiadó, mind az eladó lakások drágábbak, mint a megyeszékhelyen, vagyis Szekszárdon.

Az ingatlan.com adatai szerint az utóbbi településen 470 ezer forint a medián négyzetméterár, míg Pakson ez az érték már meghaladta az 580 ezer forintot. A medián havi bérleti díj Szekszárdon 95 ezer forintról 120 ezer forintra ment fel az elmúlt 9 évben, eközben Pakson 110 ezerről 200 ezerre.

Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője elmondta: 

az ilyen nagy ipari beruházásoknál elő szokott fordulni, hogy azért csúszik a kivitelezés, mert nem, vagy csak nehezen tudják a munkásokat elszállásolni.

Pakson ráadásul nem csak munkásszállókra van szükség,  szakértő szerint viszont az ingatlanberuházó szempontjából kockázatos egy ilyen befektetés, mivel:

Paks II.-t megépítik 4, 5 vagy 10 év alatt, talán megtérül a befektetés 8 vagy 10 év alatt, de a hasznos élettartama egy ingatlannak ennek a tízszerese. 

Folyamatos a csúszás

A helyzetet nehezíti, hogy a paksi bővítés ütemezése évek óta folyamatosan változik, azonban egy lakópark megépítéséhez előre kéne látni az igényeket.

2014-ben írta alá Orbán Viktor Moszkvában a kormányközi megállapodást Paks II. megépítésérő. A beruházás azóta folyamatosan csúszik, sőt, 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után rövid ideig úgy tűnt, el is lehetetlenül, legalábbis ami az orosz kivitelező, a Roszatom szerepét illeti.

Ez a probléma azóta rendeződött, Paks II 2024 nyarán általános mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól.

Jelenleg a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik, az orosz kivitelező még nem kezdte meg a tényleges építési munkálatokat a telephelyen, mert még nem kapott végleges létesítési engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól. Márpedig annak híján a beruházás csak a vasbetonszerelésekig haladhat.