2057-ben még üzemel a Paksi Atomerőmű negyedik reaktora

Az MVM és a Paksi Atomerőmű vezetése arról számolt be, hogy bejelentették az Európai Unió számára a négy blokk üzemidejének további meghosszabbítását. Ennek magyarázata a jövőben még inkább megnövekedő áramfogyasztás, aminek egyik oka az elektromobilitás felfutása és az áramigényes-ipar betelepülése. Az üzemidő-bővítéshez szükséges fejlesztési munkálatok 2022-es árfolyamon számolva másfél milliárd euróba kerülnek majd.

Ezzel egy bő évtizedes folyamat veszi kezdetét, hiszen a jelenlegi határidők 2032-ben, 2034-ben, 2036-ben és 2037-ben járnak le. A Paksi Atomerőmű blokkjainak tervezett üzemidejét eredetileg 30 évben határozták meg. A 2002-2017 között végrehajtott üzemidőhosszabbítás eredményeként a blokkok további 20 évre kaptak üzemeltetési engedélyt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese az atomerőműben tartott sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy

a magyar állam tulajdonában álló vállalatokként kötelességünk a ránk bízott közvagyonnal való felelős és fenntartható gazdálkodás: tulajdonosként ezért is tekintjük stratégiai kérdésnek a világszinten is elismert biztonsági és rendelkezésre állási mutatókkal bíró Paksi Atomerőmű üzemelési idejének további meghosszabbítását.

Erkölcsi kötelességnek nevezte a karbonsemlegességet, miközben fenntartva a nemzeti energiahatékonyságot és ellátást. Az MVM tervei alapján 2050-re karbonsemleges lesz a Paksi Atomerőmű.

Kiss Csaba kiemelte, hogy az üzemeltetés további húsz évvel történő meghosszabbításához az MVM minden támogatást megad.

Kiss Csaba (b.), Horváth Péter János és Tóth Pál a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztatón
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója többek között arra világított rá, hogy a jó gazda szerepe az, hogy a megnövelje a rábízott értéket, az élettartam meghosszabbítás pedig ezt szolgálja, ami számításuk szerint 11.000-29.000 milliárd forint értéket teremthet majd.

Az Euratom előírásainak megfelelően októberben megtörtént a Paksi Atomerőmű további üzemidőhosszabbítása megkezdésének bejelentése az Európai Unió felé, ezzel pedig kezdetét veszi az a nagyjából egy évtizedes folyamat, amelynek eredményeként újabb 20 évvel hosszabbodhat majd meg az üzemelési engedélyünk

– hangsúlyozta az atomerőmű első embere.

Felidézte, hogy a dubaji klímacsúcson pontot tettek az atomenergia-felhasználása körüli vita végére, és kijelentették, a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelem hatékony eszköze a nukleáris energia és 2050-re meg kell háromszorozni az atomerőművi kapacitást a 2020-as szinthez képest. Egyébként jelenleg 412 atomreaktor üzemel világszerte és további 58 építése zajlik.

Beszélt arról is, hogy az orosz beszállító négy évtizede megbízható és jól tárolható üzemanyaggal látja el az erőművet, ugyanakkor fontos szempont az üzemanyagok terén is a diverzifikáció, valamit a jövő technológiának felhasználása.

Mit jelent ez a nemzetgazdaság számára?

Nem kell új erőművi blokkot építeni, az ehhez szükséges rekonstrukciók jóval kisebb beruházást jelentenek;
tarthatók a klímacélok;
megmarad a régióban négyezer munkahely;
folytatódik a társadalom, valamint a helyi és a tudományos közösségek támogatása;
illetve 1 kWh áram előállítása itt lesz a legolcsóbb.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a paksi létesítmény blokkjai mindig megfeleltek a nemzetközi szakmai teszteknek.

Ez az erőmű már nem ugyanaz, mint amelyik 4 évtizeddel ezelőtt megkezdte a működését: a folyamatos fejlesztéseknek, felújításoknak, biztonságnövelő intézkedéseknek – és nem utolsó sorban az itt dolgozó, felelősségteljes, rendkívüli tudással és tapasztalattal rendelkező, elkötelezett szakembergárdának – köszönhetően ez az erőmű ma már egy generációval fejlettebb, mint az elindulásakor volt. Az üzemidőhosszabbítás folyamata során ugyanakkor minden egyes berendezésünket, rendszerünket megvizsgáljuk, értékeljük, és ha szükséges, cseréljük, mindezt természetesen a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, szigorú hatósági ellenőrzés mellett, ahogyan azt mindig is szoktuk

– mondta a vezérigazgató. Hozzátette:

A biztonság iránti maximális elkötelezettséggel és a felelős, jó gazda szemlélettel kialakított üzemeltetési és karbantartási gyakorlat eredményeként a Paksi Atomerőmű teljes mértékben alkalmas arra, hogy még további évtizedeken keresztül szolgálja Magyarországot.

Horváth Péter János beszélt arról is, hogy miért van szükség meghosszabbítani a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítását, ugyanis

az MVM arra számít, hogy 2030-ra a jelenleginek a másfélszeresére növekszik az áramfogyasztás.

Többek között a megnövekedett légkondicionáló-használattal, a földgáz árának emelkedésével, valamint az elektromobilizáció dinamikusan fejlődésével, illetve az áramigényes iparágak megjelenésével magyarázta a meghosszabbított működési időt, hozzátéve, hogy ez az a legolcsóbb módja az energiaszállításnak. Emellett kiemelte az energiatárolás szükségességét, hiszen, mint mondta, a villamosautók sem közlekedhetnek akkumulátorok nélkül, illetve a karbonsemlegességhez szükség van megújuló energiaforrásokra is.

Paks 2 kapcsán kiemelte nincs sehol példa arra, hogy két külön üzemeltetés mellett működjön egymás mellett két erőmű.

A vezérigazgató közölte azt is, hogy a törvényben előírt kétévi üzemanyagkészletet a jövő év folyamán háromévnyire növeli a társaság. Az ukrajnai konfliktusból eredő bizonytalanságok csökkentése, a folyamatos termelés biztosítása, ezáltal pedig Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonságának erősítése érdekében a társaság vezetése a meglévő készletek növelése mellett döntött, így mostanra már körülbelül két és fél évre elegendő üzemanyag található a tárolóban. A megváltozott geopolitikai helyzetben ugyanakkor rendkívül nagy feladatot jelentett úgy a beszerzés, mint a szállítás megszervezése is.

Horváth Péter János
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Czibula Mihály, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. További Üzemidő Hosszabbítás kiemelt projekt vezetője kiemelte, hogy az üzemidő megállapítása esetében nem a működési határokat szabják meg, hanem pusztán egy húszéves eseményhorizont, amelynek a végén felül kell vizsgálni a további feltételeket. Ez történik most is az engedélyezési folyamat megkezdésével, amely eredményeként vízjogi, termelési, környezetvédelmi és nukleáris hatósági jóváhagyást kell megszerezni a projekt folytatásához. Eddig is folyamatosan zajlottak rekonstrukciók az eszközparkon, kicserélték a számítógépeket, fejlesztették a földrengésvédelmet, miközben bővítették a termelési kapacitást.

Az atomerőműben a berendezéseknek két alapvető csoportja van, a többség cserélhető, és van azok, amelyek nem cserélhetőek. Utóbbiak közzé tartozik a reaktortartály és a gőzfejlesztő. Ha ezek minősége már nem megfelelő, a termelés leáll.

Tóth Pál, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy félmillió egyéb berendezési tárgy van, amelyek esetében már nem garantált a termelésbiztonság hetvenéves üzemidő esetében. Több mint hétszáz berendezéscsoport értékelése zajlik, több mint kétszáz esetben ez 900 millió forint alatti értékű rekonstrukció, száznál is több esetben egy-egy műszaki beavatkozás költsége meghaladja az egymilliárd forintot.

Összességében 2022-es bázison számolva az üzemidő meghosszabbítás költsége másfél milliárd euróba fog kerülni.

Czibula Mihály kiegészítése alapján 2030-ra el kell készíteni a nem cserélhető eszközök sztenderdjeiről szóló megállapításokat, az eddigi biztonsági elemzés százezer (!) oldal terjedelmű.

Arról is beszélt, hogy a nemzetközi gyakorlatban szerint számos országban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Japánban, vagy épp az Egyesült Államokban hosszabbítják meg az atomerőművek üzemidejét, sok esetben nyolcvan évre, sőt, az Egyesült Államokban van olyan blokk, aminek az üzemideje száz év is lehet, így a paksi hetven év még nem is számít kiugrónak.

A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint nincs arra esély, hogy az Európai Unió bármilyen módon megakadályozza az üzemidő hosszabbítást. Értelmezésük szerint az Euratom Szerződés értelmében az Európai Bizottságot tájékoztatni kell a további üzemidőhosszabbítás projekttel kapcsolatosan, és a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján azt vizsgálja, hogy a végrehajtandó projekt az Euratom Szerződés alapelveivel összhangban van-e, majd az eljárás lezárásaként megfogalmazza véleményét a projekttel kapcsolatban. Nemleges vélemény csak abban az esetben fordulhat elő, amennyiben a bemutatott projekt teljesen ellentétes az Euratom Szerződés alapelveivel. A további üzemidőhosszabbítás az EU-ban rutineljárás.