A Nemzeti Adó-és Vámhivatal februárban tette közzé honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok 2022 júliusában már értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, ám onnantól nincs tovább.
A Niveus Consulting Group szakértője akkor kifejtette az Economxnak: a megszűnő egyezménnyel az a legnagyobb baj, hogy fennállása alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Bagdi Lajos szerint ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35 százalék lesz.
Milyen lehetőségeik vannak a magyar cégeknek?
Mivel az egyezmény fennmaradására nem volt esély, így számos alkalommal foglalkoztunk azzal, hogy a kialakult helyzetben mit is tehetnének az érintett cégek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője úgy vélte, a befektetők a kialakult államközi helyzetből adódóan vagy elfogadják a magasabb adózást, vagy zárják a közvetlen amerikai pozícióikat.
Baráti Ákos szerint alternatíva lehet, ha átalakítják / konvertálják az közvetlen amerikai befektetéseiket „közvetett” amerikai befektetéssé. Erre lehet példa, hogy a közvetlenül amerikai társaságban tartott részvények helyett olyan strukturált pénzügyi termékbe fektetnek, amely leköveti az amerikai részvénypiacot (például: ETF vagy CFD), de a maga a termék és a kibocsátója nem amerikai (hanem olyan országban honos szolgáltató, amellyel rendelkezik hazánk kettős adóztatást elkerüléséről szóló adóegyezménnyel).
Mivel az egyes szolgáltatók által kibocsátott termékek között jelentős különbségek vannak, így minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy az adott termék megfelel-e konvertálásnak (például: a német börzén vásárolt Coca-Cola részvény nem).
Kneitner Lea nemzetközi és igazságügyi adószakértő szerint a cégeknek az átstruktúrálást, az üzletág átruházást kell megfontolniuk. A magánszemély befektetőknek pedig a befektetés/adóügyi illetőségük áthelyezését, jövedelmek/nyereség felvételének eltolását. Továbbá adótervezéssel, „közvetítő” cégek, illetve közbenső számlák közbeiktatásával elkerülhetővé válhat a helyzet.
Speciális konstrukciók segíthetnek
Speciális konstrukciókkal, adótanácsadói konzultációkkal, a tervezés megváltoztatásával, az amerikai belső adózási források áttekintésével, strukturált termékekkel talán lehet megoldásokat találni – mondták el a WTS Klient szakértői.
A Niveus szakértői szerint is, ha az értékpapírt valamilyen speciális konstrukcióban (például strukturált termékek, amelyek többek között USA termékeket is magukban foglalnak) nem amerikai cég bocsátotta ki, illetve a befektetési szolgáltató egy olyan országban található, amellyel mind az USA, mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a forrásadó alóli mentességekről részben, vagy egészben az ominózus egyezmény rendelkezik, akkor a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektetőnél a többletadóztatás elkerülhető.
Az egyezmény alapján számos esetben az USA és Magyarország egyáltalán nem, vagy kizárólag korlátozottan adóztathatta az USA adóalanyoktól a magyar illetőségű adóalanyok részére történő kifizetéseket.
Az egyezmény felmondása után számos jövedelemtípus esetében (így osztalék, kamat, jogdíj) az USA
- 30 százalékos forrásadót fog levonni,
- amelyet még magyar kötelezettség is terhelni fog (5 százalékos személyi jövedelemadó és számos esetben 13 százalékos szociális hozzájárulási adó).
A szociális biztonságról szóló egyezmény még él
Az Economx arról is beszámolt korábban, hogy magyar-amerikai kettős adóztatásról szóló adóegyezmény felmondásától eltérően jelen pillanatban a szociális biztonságról szóló magyar-amerikai egyezményt ilyen veszély nem fenyegeti – fejtette ki akkor Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere az Economx számára.
A szociális biztonsági egyezmények a 2000-es évek után születtek, és kellően részletesek ahhoz, hogy az érintett országok hatóságai, vagy az érintett magánszemélyek pontosan meg tudják határozni, hogy a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségnek mely országban kell eleget tenni, egy határon átnyúló munkavégzés esetén
Nem teljes körűek az egyezmények
Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat.
Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye, vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található.
Magyar-amerikai egyezmény a gyakorlatban
A magyar-amerikai szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezései alapján kiküldetés esetén öt éves határidővel számolhatunk.
Vagyis, ha egy amerikai cég Magyarországra küldi a munkavállalóját, abban az esetben öt évig az amerikai fél szedi be a járulékokat, és erre a magyar hatóságok nem lesznek jogosultak.
Sőt, az amerikai-magyar tb-egyezmény alapján a kiküldő amerikai munkáltatót és annak magyar leányvállalatát egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni. Praktikusan ez azt is jelenti, hogy akkor is kiküldetés valósul meg, ha a külföldi munkavállaló a fogadó magyar céggel is munkaszerződést köt.