A fizetős parkolást hatékonyabb módon kellene használni. Nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy helyesen kialakított fizetős parkolás és díjszabás nagy mértékben képes csökkenteni a dugókat, és a 20-30 percig tartó parkolóhely-keresést is, így a helyi lakók előnyére válna egy ilyen döntés – írja a Járda a Gyalogosoké elnevezésű honlap. Cikkükben arra próbálnak bizonyítékot találni, hogy Budapesten ma túl olcsó a parkolás, hogy ez milyen károkat és problémákat okoz a helyi lakosoknak.
Törvény írja elő, hogy a parkolási díjakat forgalomszabályozó, forgalomcsillapító eszközként kell használni. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény ugyanis így szól:
"13. § (2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket [...] forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól."
A légszennyezés és a zajszennyezés mellett a folyamatos dugók okozta stressz, időveszteség, és a rengeteg közterületi parkolóhely miatt megszüntetett járdák és zöldterületek mind-mind hátrányosan érintik a városi lakosságot.
Mindehhez a jelenlegi alacsony parkolási díjak is hozzájárulnak.
A szakirodalom szerint az ideális parkolóhely-kihasználtság nagyjából 85 százalék közül van, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár jelentős számú autó parkol a kijelölt helyeken, az újonnan érkező autók azért találnak szabad parkolóhelyet néhány percen belül.
Ezt az ideális állapotot el lehet érni:
- megfelelően árazott parkolási díjakkal,
- valamint a jól megválasztott parkolási időlimitekkel.
- helyesen megválasztott értékek esetén megvalósul a parkolóhelyek ideális „forgási sebessége", vagyis az autósok csak rövidebb, pár órás időszakra használják azokat, nem tárolják ott az autójukat akár egész nap.
Na, ez nincs ma Budapesten, és ez egy közérdekű adatigénylésből kiderült.
Az „A” zónába tartozó, tehát óránként 600 forintba kerülő Újlipótváros parkolási szenzorainak adatai szerint a területen a parkolóhelyek átlagos foglaltsága 96-98 százalék közötti a fizetős időszakban.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki autóval érkezik nem talál parkolóhelyet és 20-30 perces körözésbe kezd. Ez egyrészt jelentős lég- és zajszennyezést okoz a sűrűn beépített lakónegyedekben, másrészt a lassítják és akadályozzák azok fogalmát is, aki csak haladnának, nem parkolni érkeztek.
A helyben lakó autósok ezért
- állnak az emiatt generált dugóban,
- ők sem tudnak leparkolni, így nekik is mindig hosszasan kell keresniük a szabad helyeket,
- és még a légszennyezést is nekik kell állandóan elszenvedniük.
Az újlipótvárosi utcai parkolóhelyek kihasználtsága a fizetős időszakban 97 százalékos.
A megoldás a parkolási díjak megfelelő árazása lenne.
Közgazdaságtani alapvetés, hogy a drágább közterületi parkolást kevesebben veszik igénybe, így a jelenleg túltelített belvárosi zónákban egy egyszerű díjemeléssel is látványos javulást lehetne elérni. A mostani legdrágább, „A” zónás parkolás a maga 600 forintos óránkénti díjával még mindig csak körülbelül a fele annak, amit a törvény maximális díjként megenged.
Az interneten elérhető közzététel szerint ez nagyjából 1.200 forint körüli érték lehet a 2024-es évre vonatkozóan, vagyis a jogszabályi keretek között még bőven lenne helye az emelésnek.
Ez a duplája a 600-as övezetnek.
Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, mi az ideális parkolási díj, két információra van szükségünk:
- egyrészt tudnunk kell, mekkora foglaltsági mértéket szeretnénk elérni,
- másrészt tudnunk kell, hogy reagálnak az autósok a díjemelésre.
A szakirodalom szerint az ideális foglaltság 85 százalék körüli.
Az autósok véleményét pedig Egyed András 2023-as, „A közterületi parkolás keresleti árrugalmassága" című kutatásából lehet megbecsülni. Ugyanis pont arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a lakosok a legutóbbi áremelésre a józsefvárosi közterületeken.
A tanulmány szerint: a felszíni parkolás óradíjának 10 százalékos áremelése a közterületi parkolásban átlagosan 2,7 százalékkal csökkenti az óradíjas közterületi parkolás keresletét.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi újlipótvárosi foglaltság 97-100 százalékos – az ideális 85 százalék lenne, tehát nagyjából 12-15 százalékos csökkenést kellene elérni. Ehhez pedig 44-55 százalékos díjemelést kellene végrehajtani.
Ez az érték egyezik a civil szervezetek javaslatával is, melyet a Főváros képviselőinek nyújtottak be novemberben: ebben a többi között az újlipótvárost is érintő „A” zóna jelenlegi 600 forintos díját kérték 50 százalékkal, azaz 900 forintra emelni.