Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán korábban arról posztolt, hogy pofozkodásra készül a parlamentben.

Ennek megfelelő hangulatban indult az azonnali kérdések órája. Kálmán Olga, a DK képviselője arról beszélt, hogy a határon túli családok több támogatást kapnak, mint az itthoniak. Feltette a kérdést, hogy nincs szükség 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásra itthon is?

Kapcsolódó

Orbán Viktor szerint a magyarországi családok a családtámogatási rendszeren keresztül jóval több támogatást kapnak, mint a határon túliak, ezért véleménye szerint inkább azt kellene megkérdezni, hogy nem lenne-e helyes, ha a határon túli családok még több pénzt kapnának. 

A kormányfő szerint az, hogy Kálmán Olga sajnálja a pénzt a határon túli családoktól „a 2004. decemberi népszavazás szégyenteljes folytatása”.

A DK képviselője viszontválaszában azt mondta, hogy nem igaz, hogy a magyarországi szegények mindent megkapnak a kormánytól. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, hogy a magyarországi családok a költségvetésből jóval több pénzt kapnak, mint a határon túli magyarok, ez pedig nem helyes.

Amit önök folytatnak, az nem más, mint a határon túli magyarokkal szembeni szocialista hangulatkeltés. Szégyelljék magukat!

– mondta a DK képviselőjének.

Komjáthi Imre, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy kevesebb gyerek születik, nőtt a csecsemőhalálozás, kevesebben kötöttek házasságot, emelkedett a szegénység, a nyugdíjasok negyede pedig szegénységben él. A szocialista politikus szerint a környező országok elhúztak Magyarország mellett a térségben, véleménye szerint Orbánnak többet kellene foglalkoznia a magyar belügyekkel, mint a globális politikával.

A miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy a Bokros-csomag okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon, és mindent, amit azóta tesz a kormány, azt próbálja helyrehozni.

A kormányfő arra a felvetésre, hogy Romániában jobb az élet, azt javasolta a szocialista politikusnak, hogy ha ezt valóban így gondolja, akkor költözzön oda, aztán amikor majd hazajött, akkor áll elébe egy újabb vitának.

Később ezt megosztotta a Facebook-oldalán is a magyar kormányfő.

A jobbikos Brenner Koloman a november 4-ei nemzeti gyásznap kapcsán úgy fogalmazott, hogy 1956 forradalma győzött, ezért nagyon fontos megemlékezni az '56-os hősökről. A Jobbiknál úgy gondolják, hogy Somkuti Bálint és Orbán Balázs szavai szégyenteljesek, amelyeket Orbán Viktornak el kellene ítélnie.

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy szívesen mondana néhány hegyeset KGBéláról vagy arról, hogy a kommunista gyökerű DK-val indultak szövetségben a választáson. A sekélyes és olcsó pártpolitikai pofozkodás azonban méltatlan ehhez az emléknaphoz.

Tudomása szerint Somkuti Bálint már nincs állásban, „antikommunista ügyekben nálunk nincsen pardon”.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője örömmel hallotta, hogy a kormány kétlépcsőben megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményt, azonban felhívta rá a figyelmet, hogy a duplázás után lesz olyan gyerek 2026-ban, aki 12 ezer forint, más pedig 82 ezer havi támogatást kap az államtól, ezért azt kérdezte, hogy támogatja-e a miniszterelnök, hogy minden gyerek havi 82 ezer forint támogatást kapjon?

Orbán szerint mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy eleve azért vitatkozhatnak erről, mert a kormánya bevezette a családi adókedvezmény intézményét. 2026 elejére 1,7 millió gyerek veheti igénybe a kedvezményt, ez több százmilliárd forintos költséget jelent a kormánynak. A kormány azokat a családokat akarja támogatni, ahol dolgoznak a szülők. A jelenleg működő családtámogatási rendszer átgondolt és jó, csak még több pénzt kellene beletenni.

Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője szerint közel 4 százalékkal csökkent a háztartások reálértéke, az infláció miatt rosszabbul élnek az emberek, mint korábban. A visszaesésnek pedig a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikája az oka.

Orbán Viktor szerint 1920-ban az ellenségek úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi és szegény, 2010-ben viszont az újonnan megválasztott kormány úgy döntött, hogy az ország legyen nagy és gazdag, ezért lépett minden mutatóban előrébb az ország. Egyelőre nem elégedett a kormány, mert nem vagyunk még elég nagyok és gazdagok, azonban azok leszünk, ha folytathatják a kormányzást.

Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán azt kérdezte, hogy mikor lesznek nyilvánosak a projekttel kapcsolatos információk. 

A miniszterelnök szerint, ha Lázár Jánostól akarnak kérdezni, akkor azt tegyék meg konkrétan tőle. Amennyiben bármikor volt lehetőség arra, hogy felvirágoztassák a magyar vasutat, akkor az most Lázár János vezetése alatt van.

A Budapest-Belgrád vasútvonal kínai pénzből valósul meg, azonban ez egy magyar beruházás, amelynek segítségével a görög kikötőkből magyar útvonalon jöhet fel az áru Európába.

Jelenleg is tárgyalnak egy másik hitelről az Európai Beruházási Bankkal, mindig olyan hitelt vesznek fel, ami elérhető a piacon.

Fontos ügyekben hozott döntést a parlament

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntött az Országgyűlés hétfőn.

A parlament 130 igen, 49 nem szavazat mellett felhatalmazta a kormányt, hogy az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet 2025. május 18-ig meghosszabbította.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vitában úgy fogalmazott, hogy a különleges jogrend eszköz a kormány kezében arra, hogy a magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyének védelmét késedelem nélkül biztosítsa. A politikus szerint a törvényjavaslat vitájában nem hangzott el olyan érv, amely érdemben kétségbe vonta volna a különleges jogrend fenntartásának szükségességét.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy a vitában nem kapott választ arra, mikor oldják fel a „végtelenített veszélyhelyzetet”. Arra is rákérdezett, hogy elképzelhető-e olyan szabályozás, amelyben a veszélyhelyzetre hivatkozással a 2026-os országgyűlési választásokat sem fogják megtartani.

Répássy Róbert a Mi Hazánk képviselőjének felszólalására úgy reagált, hogy az összeesküvés-elméletekre nem kíván válaszolni. Ő ugyan csak egy államtitkár, de

biztos abban, hogy a kormány nem fogja a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok alapján az országgyűlési választásokat elhalasztani, azért sem, mert a köztársasági elnök hatásköre a választások kiírása.

Tájékoztatása szerint a veszélyhelyzet akkor fog befejeződni, ha az ukrajnai háború véget ér, vagy legalábbis olyan fegyverszünetet kötnek a felek, amely nem veszélyezteti tovább Magyarország biztonságát.

Hegedűs Barbara képviselői mandátumigazolására és eskütételére is sor került, aki a fideszes Dömötör Csaba helyét veszi át, miután utóbbi európai parlamenti képviselő lett.  A képviselő mandátumát az Országgyűlés egyhangúlag, 156 igen szavazattal igazolta.

Kép: MTI, Balogh Zoltán

Döntöttek az összeférhetetlenségi szabályokon változtató, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénymódosításról is.

A javaslatot 146 igen, 15 nem és 20 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium törvénymódosítási javaslata meghatározza, hogy kik nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok az egyetemi alapítványokban.

A szigorításra még 2022 decemberében szólította fel a magyar kormányt az EU Tanácsa azzal az indokkal, hogy a modellváltó, alapítványi tulajdonba kerülő egyetemek és a kuratóriumaikban ülő miniszterek „súlyos kockázatot” jelentenek az uniós költségvetésre. Ez vezetett aztán ahhoz is, hogy az egyetemek elestek az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa forrásaitól.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felszólalásában azt mondta, a módosítás kompletté teszi azt a jogalkotási folyamatot, amelyet a modellváltó intézmények vonatkozásában a kuratóriumi összeférhetetlenség kapcsán rögzítettek. Emlékeztetett arra, a modellváltás az egyetemek kérésére történt és sikertörténet, hiszen az egyetemek lépdelnek előre a rangsorokba.

Szerinte létezik a rangsoroknak egy olyan eleme, hogy reputáció, vagy "Brüsszel-faktor", ami arról szól, hogy a magyar egyetemeket, gazdaságot, társadalmat tudatosan hátráltatni kívánják. Ezért volt minden jogalapot nélkülöző az a döntés, hogy 2022-ben a magyar fiatalokat, kutatókat kizárták a Horizont- és az Erasmus-programokból, miközben a magyar parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az Európai Bizottság kért.

Hankó Balázs azt mondta, „még egyszer nem hagyjuk magunkat”, a mostani törvényjavaslat csak akkor lép hatályba, ha Brüsszel a magyar fiataloknak, kutatóknak a jogos jussukat megadja.

Orbán Viktort nem zökkentette ki a tragikus GDP-adat: „Nincs semmi baj”

A magyar gazdaság helyzetéről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte a magyar iparral nincs baj, „kereskedelmi problémák vannak” – a kormányfő szerint ezért van szükség a gazdasági semlegességre.