Továbbra is feszült a viszony a pedagógus szakszervezetek és az oktatás területén dolgozó döntéshozók között. A tanárok béremelése után, most a nyugdíjba készülő pedagógusokkal jártak el a szakszervezetek szerint törvénytelenül, de úgy tudjuk az iskolapszichológusok egy része is kimaradt a béremelésből, ezért sokan a felmondás mellett dönthetnek majd.
A szakképzésben valóban az egyik szakképzési centrumban kimaradtak a béremelésből az iskolapszichológusok, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Economxnak. A rossz gyakorlatra figyelmeztették a Közép-magyarországi-Agrárszakképzési Centrumot (KMASZC), bíznak benne, hogy minden iskolapszichológus megkapja a béremelést.
A PSZ Facebook oldalán jelent meg, hogy az iskolapszichológusok nem minősülnek oktatónak, holott ezidáig ebben a státuszban voltak. Egy fillér béremelést sem kaptak a Közép-magyarországi- Agrárszakképzési Centrum (KMASZC) iskoláiban, holott más szakképzési centrumok iskolapszichológusai értelemszerűen igen.
Azt írták az összes iskolapszichológus felmondása garantált a KMASZC iskoláiban, pedig nagy szükség van rájuk.
Magyarországon tavaly a közoktatásban közel 1,5 millió gyermekre 1922 iskolapszichológus jutott – ez egy a parlament honlapján megjelent írásbeli válaszból derül ki, amit az Mfor idéz. Rétvári Bence szerint az iskolapszichológusok száma emelkedett, mert 2010-2022 között 998 iskolapszichológus dolgozott az oktatási intézményekben.
A PSZ bízik Rétváriban
Totyik Tamás úgy fogalmazott lapunknak, hogy a rendvédelmi szakképzési centrumokban is előfordult olyan, hogy nem a beosztásának megfelelő béremelést kapta a pedagógus. A szakszervezeti vezető bízik Rétvári Bencében, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárában, aki azt mondta a köztévének, „nem lehet semmiféle trükk, bűvészkedés", oda kell adni az iskolákban, óvodákban dolgozóknak a teljes emelést, ellenkező esetben a fenntartónak a büntetőkamattal együtt kell visszafizetnie az összeget.
A nyugdíjba készülő pedagógusok béremelésével kapcsolatban nem tudott semmi megnyugtatót mondani.
Úgy fogalmazott: egyelőre úgy tűnik, hogy nem fogják a béremelést megkapni.
De a háttérben még megy az alkudozás. A törvény szerint igazuk van, de a jogalkotó ebben az esetben rosszindulatú volt – fogalmazott Totyik Tamás.
A PDSZ is indított egy hasonló kutatást, amiből az derül ki, hogy a tanárok 63 százaléka elégedetlen a béremelés mértékével, mert csak azt az úgynevezett minimum béremelést kapta meg, ami a rendeletben szerepelt - erről itt írtunk bővebben.
Korábban azt mondta a PSZ elnöke, hogy nem tájékoztatták időben a nyugdíjba vonuló pedagógusokat arról, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megtartása esetén nem jogosultak az átlagosan 32,2 százalékos béremelésre.
A szakszervezetek képviselői, Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár és a Klebelsberg Központ (KK) vezetője Hajnal Gabriellának szerdán egyeztettek. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a KK elnöke azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok azért nem jogosultak a béremelésre, mert ők nem kaptak január elején kinevezés módosítást, így nem tartoznak a pedagógus-életpályamodellről szóló törvény hatálya alá, amely a bérekről rendelkezik.
Gulyás Gergely a kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé a kialakult helyzetért, mert szerinte az érdekképviseletek kérték, hogy ne kelljen aláírniuk a jogviszony változást azoknak a tanároknak, akik 2023 decemberéig jelezték nyugdíjba vonulási szándékukat.
Totyik Tamás megerősítette: valóban volt ilyen kérésük, mert úgy gondolták, „ez a nyugdíjaztatási folyamat kedvező lesz” majd a számukra, de azzal nem számoltak, hogy a munkáltatók nem informálják időben az érintetteket arról, hogy adott esetben milyen joghátrány érheti őket. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez „törvénysértő” magatartás a munkáltatók részéről.
Gulyás Gergely azt mondta a kormányinfón, hogy a Belügyminisztérium igyekszik méltányos megoldást találni a problémára.
Totyik Tamás korábban az Inforádióban azt mondta: fontos, hogy a nyugdíjazás előtt állók is megkapják a béremelést, egyrészt magasabb lenne a fizetésük, másrészt a nyugdíjszámítás idején magasabb összeg illetné meg őket. Valamint a nyugdíj mellett dolgozó tanárok szívesebben mennének vissza tanítani, és majd ha végleg nyugdíjba mennek nem keserű szájízzel lépnek ki az oktatásból.
652 ezer vs. 564 ezer
A mostani béremeléssel a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, ez bruttó 652 ezer forintot jelent - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón. Ezzel szemben Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője lapunknak azt mondta: a pedagógusoknál bruttó 564 200 forint lett az emelés utáni átlagbér, ami lényegesen, több mint százezer forinttal is elmarad a diplomás átlagbér 72 százalékától, amit az Európai Unió meghatározott Magyarország számára, vagyis további bérkorrekcióra lesz szükség.
Gulyás Gergely szerint a Belügyminisztérium megszervezte, hogy kevesebb, mint két hét alatt 140 ezer tanár megkaphassa a béremeléshez szükséges iratokat. Az állami fenntartású iskolák tanárai legkésőbb február 5-én a megemelt illetményeket kapják meg.
Gulyás Gergely azt is elmondta: a pedagógusok bérének emelése a magyar adófizetők pénzéből történik, az Európai Uniótól a kormánynak ígérete van arra, hogy utófinanszírozással hozzájárul a béremeléshez. A kabinet 2030-ig vállalta, hogy a pedagógusok bére eléri a diplomások bérének 80 százalékát, az addig szükséges béremelések 12 százalékát fizeti az EU - részletezte.
Így alakulnak a tanárbérek:
- Gyakornok: 528 ezer forint
- Pedagógus I-ben: 538 ezer forint
- Pedagógus II-ben: 555 ezer forint
- Mesterpedagógusok esetében: 630 ezer ezer forint
- Kutatótanárok esetében: 750 ezer forintot lett az alsó határa a fizetésnek.
A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: ebben a törvényhozási ciklusban 46 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, a diplomás átlagbér 80 százalékára pedig majd jövőre emelik a tanárok bérét.