Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többletfeladatokat vállal vagy a hátrányos helyzetűeket segíti, az többet is fog keresni – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Kozák András, a Nemzeti Pedagóguskar jogi szakértője. Szerinte az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény legfontosabb jogalkotói célja az, hogy a jobban teljesítő tanár több bért kapjon. Úgy fogalmazott, magasabb fizetés jár annak a pedagógusnak, aki önként vállal többletfeladatokat, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban részt vesz, korrepetál, szakkört vezet, rendszeresen kommunikál az érintettekkel.
Az NPK szakértője lényegesnek tartja azt is, hogy kizárólag illetménytöbblet járhat a pedagógusoknak, elvonás nem, például a hátrányos helyzetű tanulók tanításáért húsz százalék illetménytöbblet jár.
Az új törvény a foglalkoztatás jogi kereteit is rugalmasabbá teszi.
A munkáltató döntésén alapuló, de a törvény által előírt kötelezettségek köré sorolta azokat a tevékenységeket is, mint a szakmai gyakorlat, a többletmunka vagy a további szakképesítés megszerzése, amelyek esetén szintén előírás a magasabb bér folyósítása. Erről az igazgató dönt a tankerületi igazgató jóváhagyásával tanévenként, tehát nem kell évekig várniuk a jól dolgozóknak.
Kozák András arról is beszélt, hogy a jubileumi jutalom, a felmentési vagy a felmondási idő ugyanúgy fennmaradnak, ahogy a kollektív szerződések. Az új törvény nemcsak megadja az eddigi lehetőségeket, hanem még többet kínál.
A pedagógusok a törvénnyel önálló foglalkoztatási státust kapnak, ami egyfelől morális kötelesség, másfelől pedig egy jogszabályban rendezni a vitás ügyeket egyszerűbb, mint négyben. Az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény koherens az uniós normákkal, a nemzetközi közjogi szabályokkal és az ágazati szabályozással is
– fogalmazott.
Kozák András kifejtette: az új törvényben 24 órában maximálták a heti tanítandó órák számát. Ha a pedagógus ennél többet tanít, akkor megállapodás szerinti többlettanítási óradíjat kell fizetni neki, ami sok esetben magasabb óradíjat jelent.
A kötött munkaidő nem fizikai helyhez, hanem feladathoz rendelt, 32 órában határozták meg, így a szabadon felhasználható munkaidő nyolc óra lesz, amiről nem kell nyilvántartást vezetni.
A részben kötetlen munkaidő azt jelenti, hogy a munkáltató meghatározza, mi az, amit általa kijelölt feladatokkal és helyen kell tölteni, az azon felüli rész pedig szabad felhasználású
– részletezte.
A jogi szakértő kitért a pihenőidővel kapcsolatos változásokra is. Az eddigi 46 nap szabadságot kaptak a pedagógusok, az az idén alapszabadságként ötven napra emelkedik. Emellett ágazatspecifikus pótszabadságok is kerültek az új törvénybe, például öt munkanap nagymama-nagypapa szabadság unoka születése esetén, öt munkanap pedig az első házasságkötést követő két hónapban kivehető pótszabadság.
Felmondások
Hogy az új törvény hatására mennyien fognak felmondani, ezt most még nem lehet tudni – jelentette ki a jogi szakértő, aki általános iskolai tanár is, és mint mondta, nem érzékeli azt, hogy nagyobb lenne a pályaelhagyás szándéka, mint az elmúlt években.
A brüsszeli források visszatartásáról, amelyeket az ő fizetésemelésükre fordítana a kormány, Kozák András kijelentette: a pedagógusok döntő többsége higgadtan áll hozzá, bár van egy hangos közösség, akik a pedagógustársadalom képviselőiként kívánják feltüntetni magukat.
Láthatók gyomorforgató performanszok, elfajult demonstratív megnyilvánulások, amelyek nem a többség véleményét tükrözik, hanem politikailag motiváltak.
A kollégák csendes többsége tisztességes, becsületes, jó munkaerő, és hivatásként vállalja a pedagógusi küldetést – tette hozzá.
A státusztörvény elfogadásának napján jelent meg az oktatási népszavazás a Közlönyben
Már csak a Pedagógusok Szakszervezetén múlik, hogy lesz-e népszavazás. A Napi.hu megnézte, hogy miként mondhatunk véleményt az orbáni oktatáspolitikáról. Bővebben >>>