Ismét egyeztetést tartottak a pedagógusokat képviselő szakszervezeteknek a Belügyminisztériumban. A téma ezúttal is a státusztörvény végrehajtási rendelete volt, amelynek a tervezetét július végén tette közzé a kormány.

Mint az a tárca épülete előtt tartott sajtótájékoztatón kiderült, a felvetéseikre nem kaptak érdemi válaszokat, a szerdai egyeztetésen ugyanis nem Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vett részt, hanem Madarász Hedvig főosztályvezető, aki az érdekvédők álláspontja szerint nem rendelkezett kellő felhatalmazással ahhoz, hogy a felvetéseikre érdemben válaszolni tudjon – írta az Index.

Kormányszintű egyeztetés hiányában jobb híján csak egy panaszfelvétel volt a mai alkalom

– mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A kisebb sikerélmény is már valami

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja mindezt annyival egészítette ki, hogy egy, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozók ügyében történt egy fontos előrelépés, ami mindenképpen eredménynek tekinthető.

A tervezet nem tartalmazza a kitételt, amely szerint az érintetteknek akkor is meg kell adni a garantált bérminimumot, ha a szakmunkás bizonyítványt nem írják elő a munkakör betöltéséhez. Mindez azt jelenti, ha a tervezet ebben a formában kapna zöld utat, az nagyon sokaknak automatikus bércsökkenéssel járna. Az előző tárgyaláson többek között erre hívták fel a figyelmet a szakszervezetek, most pedig ez ügyben fejlemény is történt, méghozzá pozitív.

Azt az információt kaptuk, hogy az iskolai végzettséget fogják figyelembe venni, tehát az, aki rendelkezik érettségivel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal, továbbra is megkapja a garantált bérminimumot, minimálbér csak azoknak jár, akik nyolc általánost végeztek. Ez tehát megegyezik a mostani kedvező helyzettel, ezt szerettük volna elérni, úgyhogy ez mindenképpen eredmény


– fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátette ugyanakkor, hogy a státusztörvény, illetve a végrehajtási rendelet tervezete továbbra is számos elfogadhatatlan elemet tartalmaz, így a korábbi terveknek megfelelően Alkotmánybíróságra viszik az ügyet. Döntésüket többek között azzal indokolták, hogy nem értik, hogyan lehetne elég 500 tanulóra egy fél iskolapszichológus, vagy hogyan tudna ellátni 250 általános iskolást egyetlen egy pedagógiai asszisztens.