Míg a fehér és a félbarna kenyér, valamint a zsemle árai többé kevésbé azonos pályát jártak be az elmúlt években, addig a liszt, finomliszt ára máshogy viselkedett a 2020 januárja óta eltelt időszakban.
Tavaly nyár óta a liszt ára szinte folyamatosan csökken, míg a zsemle ára az elmúlt bő egy évben csak enyhébb mértékű csökkenésen esett át, sőt, az utóbbi hónapokban inkább már csak stagnált.
Bár a kenyérfélék esetében tavaly nyár óta ugyancsak megfigyelhető árcsökkenés, ám az kisebb mértékű, mint a liszt esetében.
Idén áprilisban
- 1 kg fehér kenyér 873 forintba,
- 1 kg félbarna kenyér 736 forintba,
- 10 db zsemle 660 forintba,
- 1 kg lisz 178 forintba került.
A Pénzcentrum.hu az ellentmondásnak járt utána, megkérdezte kérdezte Braunmüller Lajost, az Agrárszektor.hu főszerkesztőjét, aki azt mondta:
Bár a búza jelenti a legtöbb pékáru alapvető alapanyagát, a termény ára a különféle kenyerek, zsemlék árában mindössze 15-20 százalékot tesz ki, a komplexebb, minőségi pékáru esetében ennél is kisebb ez az arány.
Éppen ezért a gabonapiacon tapasztalható változások, 5-10 százalékos elmozdulások a pékáru árában csak minimális, vagy semmilyen árváltozást nem jelentenek.
A búza, illetve a liszt áránál lényegesen többet számít a sütőipari termékek fogyasztói árában
Az energia ára a 2022-es csúcsok óta érezhetően csökkent a vállalkozások számára, a szállítás költsége és a bérigény ugyanakkor jelentősen nőtt a magas inflációval párhuzamosan.
Ha adott esetben a gabona vagy az energia ára csökken is, a sütőipar akkor sem tudja ezt az előnyt továbbadni, mivel az ágazat régóta komoly strukturális problémákkal kénytelen szembenézni.
- A munkaerőhiány,
- az egyre nagyobb bérkövetelések,
- az elmaradt fejlesztések miatt
a sütőipar nincs abban a helyzetben, hogy érdemi árcsökkenést hajtson végre.
A tojás áráról a szakember azt mondta: minden olyan gyorsan forgó élelmiszer-termék esetében, amely jelentősen függ az energiától és a szállítástól, valamint a gabonától, vélhetően hasonló mintázatot találnák az árak alakulásában.