Az egész ügy akkor kapott nyilvánosságot, amikor január 30-án Petri Bernadett miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője közölte, hogy egy korrupciógyanús uniós pályázat miatt kivizsgálást kér az Európai Innovációs és Technológiai Intézettől (European Institute of Innovation & Technology – EIT, amelynek egyébként Budapesten van a központja).

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) tájékoztatása szerint a közvetlen uniós források koordinálásáért felelős biztos arra a Kultúra és Kreativitás (Kultúra és Kreativitás Tudás- és Innovációs Közösség - KK TIK) programba tartozó pályázatra kérdezett rá, amelyen 22 pályázó konzorcium egyikében egy magyar nyertes cég is tag volt. A pályázati felhívás eredményét 2023 őszén hirdették, majd többször is elhalasztották a támogatási szerződés aláírását, amelyre végül nem került sor, mert közel másfél évvel később 2024 decemberében magát a pályázati kiírást is visszavonták. Ezzel párhuzamosan a magyar pályázót támogató Magyar Fejlesztésösztönző Irodához eljutott a pályázat ellenőrző jelentése is, amely összeférhetetlenségre mutatott rá a bírálók és a nyertesek között, valamint az MFOI szerint kiderült belőle, hogy a pályázat egyes bírálói hozzájuk közel álló szervezeteknek folyósítottak volna uniós pénzeket. 

Petri Bernadett a fentiek alapján az ügy – és az uniós pénzek sorsának – sürgős kivizsgálását követelte Martin Kerntől, az EIT igazgatójától, akinek beosztottjaival információink szerint február 4-én találkozott is, ám érdemi előrelépés nem történt. Bárhogy is ítéljük meg ebben a konkrét ügyben a jogi felelősséget, az egészen biztos, hogy egy rendszerszintű problémáról van szó. Ismerve azokat a visszásságokat, amelyekre az utóbbi időben fény derült, ez vélhetően nem egyedi eset az EU intézményrendszerében – fogalmazott.

Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
Kép: Hartl Nagy Tamás

Hiába a magyar győzelem

Nyilvánvaló módon a pályázat minden részletét felhatalmazás nélkül nem lehet megosztani, de így is kirajzolódik egy meglepő folyamat. Egy magyar vállalkozás két partnerrel (köztük egy egyetemmel) az EIT Kultúra és Kreatív Tudás- és Innovációs Közösség (TIK) által 2023 elején publikált kulturális és kreatív innovációs pályázati kiírásra jelentkezett egy innovatív megoldással. A nyáron lezajlott elbírálás után meg is nyerték a pályázatot huszadmagukkal, és még októberben értesítették őket arról, hogy számíthatnak a pénzügyi támogatásra. Nyertesenként több, mint 400 ezer euróról van szó, ami nagyjából 160 millió forintot jelent, így az értékét tekintve a pályázat a felső-középmezőnybe tartozik.

Azonban az októberi kiértesítést követően nem érkezett több visszajelzés, pedig a normál ügymenet során ilyenkorra már rögzítik, hogy milyen konkrét feladatra, elvárásra kapja a vállalkozás az elnyert forrást. Azonban erre nem került sor – magyarázta Petri Bernadett. 

Egészen 2024 áprilisáig kellett várni, hogy történjen valami, akkor első ízben vette fel a pályázat kiírója a kapcsolatot a győztes magyar céggel, és arra szólították fel őket, hogy dolgozzák át a pályázatuk ütemezését, viszont továbbra is biztatták a vállalkozást, hogy minden rendben van, a dolog megy a maga útján. Ezután újabb csöndes félév következett, majd év vége felé közeledve lehetett hallani arról, hogy problémák merültek fel, tologatták az aláírást, míg 2024 decemberére összehívtak egy online értekezletet az összes nyertes pályázó számára, és ott közölték velük, hogy ez a pályázat már nem létezik.

Ez már önmagában veszteséget jelentett, ugyanis az áprilisi megerősítés után többen is belekezdtek a projektbe, saját forrásból finanszírozva az előméréseket, előgyártásokat, hiszen azt sem szerették volna az érintett cégek, hogy az úgynevezett mérföldkövek nem teljesülés miatt essenek el végül a pályázattól. Arról már nem is beszélve, hogy egy 100 millió forint feletti nyertes pályázat megírása szintén milliós nagyságrendű és munka és – a jelen esetben sajnos veszteség. Olyan veszteség, amit mind a huszonkét kiértesített nyertes elszenvedett. 

Példátlan összeférhetetlenség

De később kiderült, nem a hiányos tájékoztatás okozta a legnagyobb problémát, az igazi csavart az jelentette, amikor az MFOI birtokába jutott az EIT 2024 végi monitoring jelentése,

ami szisztematikusan és részletesen leírja azokat a visszásságokat, amik előfordultak, és amelyek korrupciógyanús jelenségekre világítanak rá. Megtudtuk, hogy a jelentésben szerepel az, hogy az objektív bírálatot követően belenyúltak kívülről a pályázatba, figyelmen kívül hagytak pályázati sorrendeket. Összeférhetetlenséget is megállapítottak, egészen döbbenetes, de két bírálót is név szerint megemlítettek, akik érdekeltek voltak nyertes szervezetekben, köztük az egyik bíráló maga a TIK ügyvezetője.

Tehát teljesen egyértelműen rögzítették a jogszerűtlenségeket. Petri Bernadett szerint az eset pikantériáját az adja, hogy az EIT arra hivatkozik: ezek a közösségek tőlük autonóm módon működő szervezeti egységek, amelyekre nincs ráhatásuk, eközben pedig az uniós intézet egyik tisztviselője megfigyelőként folyamatosan jelen volt a bírálóbizottságban, és ő maga rögzítette ezeket a visszaéléseket. 

A közvetlen uniós források koordinálásáért felelős biztos szerint joggal merül fel, hogy 2023 nyarán, amikor elbírálták a pályázatot, az EIT már pontosan tudta, hogy itt korrupciós kísérlet valósult meg.

  • Kérdés, hogy miért nem intézkedtek azonnal? 
  • Miért engedték, hogy a TIK ezek után kihirdesse a nyerteseket?
Eltelt másfél év úgy, hogy bármi érdemi lépést tettek volna, nem vonták felelősségre az elkövetőket, nem jelezték a pályázóknak, hogy komoly gond van, nehogy belekezdjenek bármilyen feladatba, mert vélhetően ebből nem lesz pénz. A TIK ügyvezetője máig változatlan. És a feltárt problémák ellenére az EIT újabb 25 millió euró támogatást nyújtott a TIK részére. Valójában másfél éven keresztül csak hárították magukról a felelősséget

– hangsúlyozta Petri Bernadett.

A legfontosabb kérdés, hogyan lehet az érintett vállalkozásokat valamilyen módon kártalanítani. Egyébként a hoppon maradt cégek az év végén készítettek egy petíciót, és az európai ombudsmanhoz fordultak, de megkerestek más uniós szerveket is, igaz, egyelőre sok eredmény nem kísérte a folyamatot.

Fel kell számolni az egészet?

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet nagyon fontos feladatot lát el. Az innovációt segíteni kell különböző eszközökkel, pályázatokkal, vagy közösségek kialakításával, ez nem képezi a vita tárgyát

– szögezte le a MFOI ügyvezetője. Viszont nagyon jól látszik, hogy az EIT, tehát maga az intézmény minden lehetséges eszközzel tolja le magáról a felelősséget – tette hozzá Petri Bernadett.

De ha nem az EIT, akkor ki viseli a felelősséget ebben az esetben? Hiszen uniós források felhasználásáról van szó, amit az EIT helyez ki ezeknek az innovációs közösségeknek, mégsem áll rendelkezésre olyan felelősségre vonási lehetőség, amivel ki lehet kényszeríteni bizonyos intézkedéseket vagy az ilyen károkat be lehetne hajtani rajtuk. Ha ez valóban így van, akkor ez a modell alkalmatlan arra, hogy uniós forrásokat kezeljen

– mutatott rá. 

Vannak olyan tagországok, amelyek már tavaly megszüntették volna az egészet

Az EIT megfogalmazása szerint a Tudás- és innovációs közösségek olyan európai szintű hálózatok, amelyek egy adott társadalmi kihívás megoldása köré összpontosulnak, a fenntartható energiától az éghajlatváltozáson át az egészséges élelmiszerekig és a környezetbarát közlekedésig. Ezek a közösségek felsőoktatási intézményekből, kutatóközpontokból, vállalkozásokból és befektetőkből, valamint állami és nonprofit szervezetekből állnak, és mindegyik közösség egy adott társadalmi kihívásra összpontosít. Minden egyes tudás- és innovációs közösségnek egyedi struktúrája van. Mindegyikük megválaszthatja a stratégiai céljaiknak leginkább megfelelő jogi státuszát, belső szervezetét és munkamódszerét. Az EIT szerint ez az autonómia segíti őket az új kihívásokhoz és a változó környezethez való alkalmazkodásban és reagálásban.

Ám hogy ez mennyire működik jól a valóságban, nem teljesen egyértelmű. Legutóbb tavaly tavasszal Lettország közölte azon igényét, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet egyszerűen meg kell szüntetni, aminek részeként fokozatosan fel kell számolni ezeket a közösségeket. Míg januárban Dánia szintén arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy számolja fel az intézetet, és a feladatait, valamint az arra érdemes TIK-eket delegálja át az Európai Innovációs Tanácsba.

Nagyon sok olyan tagállami kritikát megfogalmaztak már arról, hogy ez a finanszírozási módszer, bármekkora autonómiát is ad az innovációs közösségnek, valójában a korrupció melegágyaként szolgálhat, hiszen úgy lehet a TIK-en keresztül pénzt kicsatornázni, hogy senki sem vállal felelősséget azért. 

Európai Tanács ülése utáni sajtótájékoztató
Európai Tanács ülése utáni sajtótájékoztató
Kép: Getty Images, Pier Marco Tacca

Bizalom kérdése

Ismerjük az Európai Unió költségvetési rendszerét, és hogy a tagállamokkal szemben milyen elképesztő vehemenciával tud fellépni a legkisebb elszámolási hiba miatt is, teszi ezt akár politikai vagy ideológiai nézetkülönbségek okán is, ezért lenne fontos egy olyan mechanizmus kialakítása, amelyben az uniós intézményeket is felelősség terhelné, amikor az európai uniós állampolgárokat pénzét költik – fogalmazott Petri Bernadett.

És itt tényleg óriási forrásokról van szó.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a Horizont-on keresztül egymilliárd eurónyi közvetlen uniós forrás fölött diszponált 2021 és 2023 között,

ami nagyjából a hét-nyolcszorosa annak a pénznek, mint amit Magyarország az Európai Uniótól kapott ugyanazen időszakban a Horizont programból. A Kultúra és Kreativitás TIK részére több, mint harmincmillió eurót juttatott az EIT. Ennek ellenére sem transzparencia, sem elszámoltathatóság tekintetében a legalapvetőbb normáknak nem felelt meg ez az eljárás. A jelen esetben is csak azért ismerhetünk részleteket, mert megszületett a monitoring jelentés az elbírálástól számított másfél évvel később, ami Petri Bernadett szerint azt bizonyítja, hogy az EIT valójában mennyire eszköztelen. Hiszen nem volt képes ennyi idő alatt sem orvosolni a problémát.  

Az esetek nagy részében igaz a közvetlen uniós forrásokra, hogy a pályázati értékelők, céges vagy egyetemi háttérrel rendelkező hétköznapi emberek, nem az unió tisztségviselői bírálják a pályázatokat. Nyilvánvalóan van egy alapvető összeférhetetlenségi szabály, de jogosak a kétségek azzal kapcsolatosan, hogy ez mennyire betartható.

Önmagában az a tény, hogy egy ország mennyi bírálót tud a rendszerbe juttatni, az egyébként érdekes összefüggést mutat azzal is, hogy mennyire sikeres a közvetlen forráslehívásban

– mutatott rá Petri Bernadett.

Egy ezrelék! Az mennyi?!

Egyébként is elfogadhatatlannak nevezte azt az aránytalanságot, amit jelenleg tapasztalunk Kelet-Közép-Európában a közvetlen források terén.

Az EIT, tehát a Budapesten működő Innovációs Technológiai Intézet mindössze egy ezreléket adott közvetlenül magyar KIC tagnak, ennél még a többi Horizont forrás esetén is nagyobb a részesedésünk.

Éppen arra lenne szükség, hogy építsük a bizalmat a közvetlen uniós források iránt, az ilyen esetek pedig inkább csökkentik a pályázási kedvet.

Egy kicsit hátrébb lépve, most készül az Európai Unió új, többéves költségvetése. Az Európai Bizottság hónapokon belül előáll a javaslatcsomaggal arról, hogyan fogják 2027 után felhasználni az uniós költségvetést.

Ez viszont nem történhet olyan garanciák nélkül, amelyek nem biztosítanak nagyobb átláthatóságot az uniós tagországok számára, hiszen a pénzek nagy része tagállamoktól származik

– húzta alá a közvetlen uniós források koordinálásáért felelős miniszteri biztos.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban arról beszélt, hogy az Európai Unió költségvetésében minél több közvetlenül kiosztott pénz jelenjen meg, és minél inkább ez legyen a támogatás fő módszere. Ennek az esetnek a tapasztalataiból kiindulva viszont nagyon komoly kétségek merülnek fel a közvetlen források szabályos felhasználásáról, illetve a jogi garanciákról.  

Mivel egy uniós intézmény „feketén-fehéren” leírta, hogy korrupciógyanús szabálytalanságok történtek, ezért az MFOI most nemcsak az EIT-től, hanem a vállalkozásoktól és az uniós társszervektől is információkat kér be annak érdekében, hogy kidolgozzon egy olyan metódust, ami kizárná a kívülről történő beavatkozásokat, de a háttérbeszélgetések eredményeiről csak később számolnak be. 

Kapcsolódó