A 15 éves magyar diákok teljesítménye a vizsgált három tudásterület közül a matematikánál és a szövegértésnél visszaesett, míg a természettudományoknál javult 2018-hoz képest – derült ki a 2022-ben felvett PISA-felmérés eredményeiből, amelyet ma tett közzé a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A 2000-ben elindított PISA-teszteket háromévente veszik fel a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD tagállamaiban, azonban 2018 után a Covid miatt nem 2021-ben, hanem tavaly mérték fel a diákok tudását – írja a Portfolio. 

A matek látszólag nem az erősségünk 

A tavalyi teszten a magyar diákok matematikából 473 pontot értek el, ami 8 ponttal maradt el a 2018-as felmérés eredményétől. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy

a matematikai mérések 2003-as elindítása óta a tesztek átlagpontszáma még sosem volt ilyen alacsony a magyar diákok körében.

A 473 ponttal Magyarország a felmérésben résztvevő 81 ország közül a 28. helyre került – ezzel az eredménnyel Magyarország éppen hogy meghaladta az OECD-átlagát, ami 472 pont.

A szövegértési tesztnél a magyar diákok átlaga szintén 473 pont lett, ami 3 ponttal marad el a 2018-as adathoz képest.

Ennél alacsonyabb értéket csak 2015-ben – 470 ponttal – produkáltak a diákok. A 473 pont az országok rangsorában a 31. helyre lett elég, amivel az OECD átlagától (476 pont) valamivel elmaradtunk.

Kép: MTI, MTVA

A természettudományokban viszont hoztuk a szintet

A természettudományokban 486 pontot értek el a magyar diákok, ami 5 ponttal haladja meg a 2018-as adatot, azonban jóval elmarad a 2006-ban elért eddigi rekordtól, ami 504 pont volt. Ezzel az eredménnyel a 27. helyre kerültünk, így Magyarország egy ponttal jobbnak bizonyult az OECD átlagához (485) képest.

Ha a három tudásterületen elért pontszámok 2012 és 2022 közötti alakulását vesszük szemügyre, akkor mindhárom területen visszaesés mutatható ki: az átlagos 10 éves trend alapján a legnagyobb mértékben, közel 12 ponttal a diákok szövegértési teljesítménye esett vissza, míg a természettudományoknál 5,5 pontos, a matematikánál közel 3 pontos csökkenés történt.

Ennyit számít a gyerekek háttere

A jelentésből így kiderült az is, hogy a jobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyerekek (vagyis a társadalmi-gazdasági státusz alapján a diákok top 25 százaléka) 121 ponttal értek el jobb eredményt a hátrányos helyzetű gyerekekhez (alsó 25 százalék) képest. Ez nagyobb különbségnek számít az OECD-átlagánál (93 pont).

Továbbá a matematikai tesztek magyarországi eredményében mutatkozó eltérések 25 százalékát a társadalmi-gazdasági háttér magyarázza, ami meghaladja a 15 százalékos OECD-átlagot.

Az ázsiai országok eredményei a legjobbak

Ami a rangsorok nemzetközi élmezőnyét illeti, mindhárom területen Szingapúr végzett az élen. A három rangsor top5 országa között szinte kizárólag kelet-ázsiai országok (Szingapúron kívül Tajvan, Japán, Dél-Korea), valamint a Kínához tartozó Makaó és Hongkong szerepelnek.

A kelet-ázsiai országokon kívül csupán két európai állam, Észtország és Írország került be a top5-be, de ez is csak egy területen, a szövegértésnél valósult meg: Írország e rangsorban a 2., míg Észtország a 4. lett. Kiemelendő, hogy a balti ország a másik két rangsorban is a top10 ország között szerepel. Az európai államok közül még Svájc és Hollandia, valamint Finnország jutott be a top10-be egy-egy rangsorban.