A 2019 októberében, illetve az időközi választásokon megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása az Alaptörvény értelmében idén októberig tart, a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok alakuló üléseit 2024. október elseje után tizenöt napon belül kell összehívni.
Ennek megfelelően a múlt vasárnap megválasztott polgármesterek is csak októberben léphetnek hivatalba, kivéve azokon a településeken, amelyeknek nem volt polgármesterük.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az InfoRádióban ennek kapcsán arról beszélt, hogy váltás esetén a polgármesterek közötti átadás-átvételnek október elsejétől kell megvalósulnia, amely után az új képviselő-testület alakuló ülését is meg lehet már tartani. A megválasztott polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek pedig esküt kell tenniük, illetve meg kell határozniuk a szervezeti és működési szabályzatot.
A TÖOSZ elnöke kiemelte, hogy októberig így a jelenlegi polgármesterek és képviselők döntenek az adott település ügyeiről, azonban
a jogszabály szerint az önkormányzatok nem léphetik túl a meghatározott költségvetési keretet, illetve nem hozhatnak a következő éveket döntően befolyásoló döntéseket sem, vagyis nincs alapjuk azoknak a félelmeknek, melyek szerint a távozó településvezetők pénzszórásba kezdhetnek.
Schmidt Jenő arról is beszélt, hogy törvényi előírás van arra is, ha a választáson alulmaradó polgármester nem akarja ellátni a hivatalát az októberig hátralévő időben. Ebben az esetben a helyi önkormányzat jegyzője, vagy ha ő nem vállalja, akkor egy kormánymegbízott válik az ügyvivővé, neki kell aláírnia a határozatokat is a polgármester helyett.