Az őszi poloskainvázió során a Magyarországon nem őshonos zöld színű vándorpoloska és a barnás márványospoloska okozza a gondokat, mindkettő megállíthatatlanul terjed, a kiskertekben és a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozva.
Torma Attila biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, a poloskák szakértője elmondta:
- a vándorpoloska meleg klímán érzi jól magát, eredeti hazája Kelet-Afrika, nálunk a 2000-es évek elején bukkant fel, és mára az ország teljes területén megtalálható, terjedésében szerepet játszhatott az emberi tevékenység, de nem zárható ki, hogy természetes úton jutott el hozzánk;
- az ázsiai márványospoloska első, tudományosan megerősített észlelése 2013-ban történt, amelyet az ember hurcolt be Európába és Észak-Amerikába a globális turizmus és az egész világot behálózó kereskedelmi szállítmányozás révén.
Mára mindkét faj megállíthatatlanul, inváziós mértékben terjed és sokasodik Magyarországon. A korábban érkezett vándorpoloska már a természetben is hódít, az ázsiai márványospoloska egyelőre megmaradt a városokban és azok környezetében, de ez a faj is szinte biztosan meghódítja a természetes élőhelyeket
– írta az 24.hu.
Rossz hír, hogy
- ezeknek a rovaroknak nincsenek természetes ellenségeik, valamint parazitáik, kórokozóik hazánkban, az enyhülő telekkel pedig a melegebb vidékről származó fajok legfontosabb korlátja dől le;
- a hosszúra nyúlt meleg időszak miatt mindkét poloskafaj kétgenerációssá válhat Magyarországon, tehát az adott évben lerakott petéknek van idejük kifejlődni, a második generációnak is szaporodóképes imágóvá válni, és ismét petéket rakni.
Idén is jelentős poloskainvázióra készülhetünk nagyjából szeptember végén, október elején, amikor hűvösebbre fordul az idő.
A poloskák biztonságos, lehetőleg fagymentes helyeket keresnek, ahol egyfajta dermedt állapotban átvészelhetik a telet. Csoportban telelnek, mintha az egyedek oda csatlakoznának, ahol tömeget látnak. Az emberi környezetben rengeteg rejtett zugot találnak, azonban azt tudni kell, hogy a fűtött lakások száraz klímáján rosszak a túlélési esélyeik.
Mindkét poloskafaj szélsőségesen polifág, azaz potenciális táplálékaik listája rendkívül hosszú, ami hatalmas előnyt jelent számukra. Emiatt a kártételük is jelentős. A babtól a kukoricáig, az őszibaracktól a paradicsomig mindent megdézsmálnak, nagyüzemi gazdálkodásban is nagy pusztítást vihetnek véghez, a kiskertek termését pedig egy-egy nagyobb létszám akár teljesen tönkre is teheti. Ráadásul rendszerint az érésközeli zöldséget, gyümölcsöt támadják, ezért vegyszerekkel nemigen lehet ellenük védekezni.
Teljesen megszabadulni tőlük nem lehet, legfeljebb valamelyest kordában tartani az állományukat,
és ebben nagy segítséget jelentenének a ragadozók - a hazai fajok a hosszabb ideje itt élő vándorpoloskákat már elkezdték felfedezni maguknak.