A legfrissebb augusztus elsejei adatok szerint 659 tartósan vagyis hat hónapnál hosszabb ideje üresen álló betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon. Ez június elsejéhez képest 27-tel nőtt az üres körzetek száma, összesen 517 településen vagy kerületben vannak alapellátási gondok. A praxisok között 182 felnőtt, 153 gyermek, illetve 324 vegyes praxis volt.
Megyék szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vezet 73 üres praxissal, majd Budapest és Pest megye következik 56-tal, illetve 51-gyel.
Vagyis a mintegy 6500 praxis közül minden tizedik betöltetlen.
A tartósan betöltetlen praxisok 2019 után váltak tömegesen betöltetlenné, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra – hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése.
Tavaly vitték, mint a cukrot a praxisokat
Korábban írtunk arról, hogy tavaly a duplájára kellett év közben emelni a praxispályázatok keretösszegét, összesen 139 nyertessel kötött szerződést az egészségbiztosító, 57 háziorvosi, 38 fogorvosi és 44 praxisjogvásárlási szerződést hitelesítettek.
Még korábban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt közölte a Napi.hu-val, hogy 2022-ben 1,25 milliárd forint állt rendelkezésre a tenderekre, de a keretösszeget 2,5 milliárd forintra emelték, melyből végül 2,18 milliárd forint támogatási összeget fizettek ki. Praxisonként az elnyerhető támogatás összege maximum 4 millió forint volt.
Statisztikai adatok szerint 2021-ben 5807 háziorvos praktizált az alapellátásban, közülük 1334 házi gyermekorvos volt. A háziorvosok száma az ezredforduló óta 13 százalékkal, a házi gyermekorvosok száma 15 százalékkal csökkent. A csökkenés igazán 2010 után gyorsult fel, 2010 és 2021 között a háziorvosok létszáma 9 százalékkal, a gyermekorvosoké 13 százalékkal lett kevesebb.
2000 és 2021 között ötödével emelkedett az egy háziorvosra jutó ellátandó lakosok száma, míg a gyermekorvosok esetében a kedvezőtlen tendencia 2012 után indult be, azóta 13 százalékkal emelkedett a mutató értéke.
A betegek persze nem maradnak ellátás nélkül, a hiányzó orvosokat helyettesítéssel pótolják, de ez azzal jár, romlik az ellátás minősége a háziorvosok túlterheltsége miatt.
A háziorvosok korfája nem mutat rózsás képet, a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás, februári adatok szerint az alapellátásban az orvosok 56 százaléka 60 éves vagy idősebb volt, míg mindössze 1,4 százaléka volt 35 éves vagy fiatalabb.
A következő 10-15 évben még súlyosabb ellátási problémák jöhetnek az alapellátásban, 5-6 éven belül várhatóan a megmaradt háziorvosok többség a nyugdíjkorhatár felett lesz.
Tovább tetézi a problémát, hogy az új ügyeleti rendszer, mely további terhet ró a háziorvosokra, illetve a szűkös praxisfinanszírozás is a nyugdíj felé tereli a már amúgy is korhatár feletti orvosi állományt.
Szeptembertől új megyék csatlakoznak
Az új ügyeleti rendszer átalakítása a nyári hónapokban leállt. Júniusban, júliusban és augusztusban a szabadságolások miatt nem lépett be újabb megye a betegellátásba. Szeptember elsejétől Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyékben változik az ügyeleti ellátás rendje.
Az új rendszerhez már hat vármegye csatlakozott, eddig már több mint százezer beteget láttak el az új ellátás keretében.