Az offline térben telt ház előtt zajlott az Önkényes mérvadó élő műsora, amely az előzetes reményeknek megfelelően több tanulsággal is szolgált, főleg azoknak, akik nem az online térben követték a két műsorvezetőt. 

Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb megállapítás, hogy Puzsér Róbert szerint az AI le fogja váltani az emberi munkaerőt,

csak a sorrend a kérdés, és az, hogy kik maradnak a végére.

Ezt a folyamatot a következő évekre nézve megállíthatatlannak nevezte. Meg is nevezte, kik lesznek az elsők, és kik őrizhetik meg a következő években is a munkájukat. A bulvárújságíróknak már csak a munkafolyamatok átadását kell felügyelnie, míg a hatalom átvételének a grafikusok lehetnek a kapu őrei, de ők is csak néhány évig.

A legkevésbé az igazi művészek lesznek pótolhatók, ők lesznek a végén, legalábbis a következő 5-10 évben. Ugyanis az MI nem képes az addig nem létező, a semmiből előrántott dolgot létrehozni. Ez lesz a legutolsó, amire képes lesz – fogalmazott Puzsér Róbert. S bár Horváth Oszkár szisztematikus kreativitással kapcsolatos felvetésével egyetértettek, ugyanakkor végül odafutott ki ez a gondolatsor, hogy

az MI a szellemi evolúciót hatékonyan végzi majd, és kiváltja ott az embert, de a szellemi revolúcióra nem képes. 

Ugyanakkor a világrendet mégis csak a pénz a határozza meg, ahogy arra Horváth Oszkár is rámutatott. Ez azért lényeges szempont, mert amíg csak 1-2-3 százaléknyi munkaerőt váltanak ki a mesterséges intelligencia alkalmazásával, nem omlik össze a gazdaság, de viszont a boltban minden munkavállalólét kiváltja, akkor nem jönnek a vevők sem, mert azok náluk dolgoztak. „Az nem működik, hogy mind nyerünk a lottón, mind elmegyünk nyaralni” – hangzott el. 

Horváth Oszkár
Horváth Oszkár
Kép: Economx, Tövissi Bence

Erre a helyzetre érkezhet válasz a szociálpolitikából. Puzsér Róbert szerint ugyanis az alapjövedelem és az MI terjedése kéz a kézben fog járni. A hatalomátvétellel eleinte nagyon jól járnak majd a kapitalisták, de erre az államoknak reagálni kell, mert elfogy a fizetésképes fogyasztó. Vissza kell osztani a GDP-ből a társadalomnak, hogy legyen társadalom – hangzott el.

Ha kritikus tömegű ember elveszíti a munkáját, elérhetővé válik az alapjövedelem

– fogalmazott Puzsér Róbert, aki szerint ez egy ötéves átmenet alatt végbe is mehet, mert ez törvényszerű. 

Kövesse élőben az AI Summit 2024-et – a legfrissebb részletek az Economxon!

Hétfőn és kedden AI Summit BUDAPEST címmel kétnapos rendezvénysorozatot szervez az Indamedia a Magyar Zene Házában és a Néprajzi Múzeumban. A konferencia célja, hogy az érdeklődők valós betekintést nyerjenek a mesterséges intelligencia világába, és felfedezzék az üzleti életre, a társadalmi viszonyokra és az ipar világára gyakorolt jelenlegi és jövőbeli hatásait.

Élő közvetítésünk az eseményről>>>

S itt megakadt az előadás, ugyanis a Néprajzi Múzeum tűzvédelmi rendszere megszólalt, és gépi női hang arra szólított fel minden embert, hogy hagyják el a helyszínt. Végül a tűzoltóknak sem kellett megérkeznie, kiderült, valamilyen műszaki hiba okozta a riadót. Veszélyben senki nem volt.

„Ez egy szimbolikus tűz volt”

– értékelték a helyzetet a színpadról, miután az Önkényes mérvadó újraindult.

Egy k*rva gép bemondta, ég a tűz, erre a hús‑vér emberek kimennek. Egy géphang bemondott valamit, s nem az történt, hogy a mechanizmus egy biztonsági szolgálatnak jelzett, hanem közvetlenül megszólított minket. Ez nem egy véleményes kérdés volt. Ebben van valami rohadt ijesztő, hogy minket felügyel a gép, de olyan nincs, hogy a fejéhez kap, hogy mekkora f*sz voltam

– foglalta össze az elmúlt percek tanulságait Puzsér Róbert. 

S ezen a vonalon zajlott ezután a gondolkodás. Ugyanis az ember ma még tud úgy gondolkodni, hogy ezt a gépet ki tudja kapcsolni, képes üzemen kívül helyezni, de nemsokára már ehhez is egy másik gépre lesz szükség. Ez a technológiai szingularitás. A technológia fejlődik, az első dominót az ember lökte meg, de a többi dominót dominó lökte meg – magyarázta a műsorvezető, hozzátéve, hogy így az emberiség visszakerül a gyereksorba. 

Puzsér Róbert
Puzsér Róbert
Kép: Economx, Tövissi Bence

De  még ezelőtt eltűnnek a férfias értékek az életünkből, mint például a kaland, a veszély, a játék, a felfedezés, és a nők számára fontosabb kényelmet és biztonságot rendelik előnyben. Ám a kihívások és a felfedezés izgalma mellett lemondunk a felelősségről, a felelősség vállalásáról is. Ebben az általuk felvázolt jövőben elnőiesedett férfiak leszünk, és a folyamat végén visszagravitálunk a gyerekkorba, amit a mesterséges intelligencia óv. Nem lesz az a pillanat, amikor kilépünk a nagybetűs életbe, a virtuális valóság lesz a különböző pótlék (akár a szex, akár az izgalmak terén). 

Ezért lenne Horváth Oszkár szerint fontos, hogy az MI-n dolgozó jogi és természeti személyekkel szemben is lehessenek elvárásaink, szükség lenne három törvényre az intelligencia- és a robotalkotók számára is:

  1. a jó szándék, 
  2. a kontroll, 
  3. és a közös szabályok tiszteletben tartása. 

Ugyanakkor Puzsér Róbert szerint még nem tartunk ott, hogy az MI ártson nekünk, hisz ez egy öntudatlan algoritmus, csak kiszámolja a bigdata alapján, hogy milyen válasszal lehetünk elégedettek. 

- S akkor az emberiség előtt álló nagy kérdésről. Ha az MI leváltja a munkavállalókat, és már alapjövedelemből élünk, akkor vajon mit kezdünk majd életünkkel? - vetette fel Puzsér Róbert, ugyanis az emberbe kódolva, hogy építse a jobb holnapot, de erre már nem lesz lehetősége.