A radon egy színtelen, szagtalan és radioaktív hatású nemesgáz, amely az urán bomlása során keletkezik, de természetes módon is létrejöhet a rádium alfa-bomlásából.

A bányászok körében számos rejtélyes megbetegedés történt már a XVI. századtól kezdve, arra azonban csak a XIX. században derült fény, hogy a bányászok végzetes betegsége a tüdőrák.

A Femina cikke szerint a radon bomlástermékei alfa-sugárzást bocsátanak ki, amik lerakódnak a tüdőben és daganathoz vezethetnek.

A légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti, azonban a dohányosoknál ez 25-szörös kockázatot jelent.

Magyarországon kétszer mérték eddig a radonkoncentrációt mind a talajban, mind pedig az épületekben az 1990-es évek óta, a legfrissebb adatok 2009-ből származnak, akkor elkészítettek egy radontérképet is hazánkról. 

Legelőször Mátraderecskén figyeltek meg magas radonkoncentrációt, ami az épületekbe is bejutott. Ezenkívül kiemelkedő területként azonosították az Északi-középhegység vulkanikus eredetű képződményeit, a Mórágyi- és Velencei-röghegységet és az Alföld egy kis, negyedidőszaki üledékes területét.

Időjárási tényezők is befolyásolják a radonkoncentrációt, ilyen például a légnyomás és páratartalom változása, a csapadék és a szél erőssége. Ennek megfelelően a radon szintje napszakosan és évszakosan is folyamatosan változik.

Magyarországon ősszel és télen lehet a legmagasabb, tavasszal alacsonyabb, nyáron pedig a legalacsonyabb a nemesgáz szintje.

Kijött a figyelmeztetés: rákot is okozhatnak a füstölők

Az illatgyertyák sem kivételek. Hosszú távon növelhetik a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhatnak.