Az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) kedden szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A tárcavezető így rákerült a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorára.

A listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.  

Kapcsolódó

A szankciót a 13818. számú végrehajtási rendelet (E.O.) alapján jelölik ki, amely a globális Magnyitszkij  emberi jogi elszámoltathatósági törvényre épül.

Ez alapján világszerte bárkit szankcionálhatnak, aki súlyosan sérti az emberi jogokat vagy korrupciós gyakorlatokat folytat.

A Globális Magnyitszkij Emberi Jogi Számonkérési Törvényt 2016-ban fogadta el az amerikai törvényhozás, a 2012-es Magnyitszkij-törvény alapján, amely az emberi jogokat megsértő orosz közéleti szereplők ellen irányult. A törvényt Szergej Magnyickij orosz ügyvédről nevezték el, aki részt vett egy adócsalás bizonyítékainak feltárásában, emiatt bebörtönözték, majd a fogságban meghalt. 

David Pressman távozó amerikai nagykövet rendkívüli sajtótájékoztatót tartott kedden délután, ahol az Index beszámolója szerint arról beszélt, hogy a magyarországi rendszerszintű közkorrupcióban játszott vezető szerepe miatt került a listára a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleményében Bradley T. Smith pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a korrupció aláássa egy ország intézményeit, korlátozza gazdasági fejlődését, miközben rövid távú hasznot hoz néhány kiválasztottnak és a jövő generációit megfosztja a hosszú távú előnyöktől. 

Hogyan zajlik a szankciós listára helyezés?

A listára helyezéskor az Egyesült Államok kormánya számos forrásból származó információkra támaszkodik, beleértve, de nem kizárólagosan, az Egyesült Államok illetékes kormányzati szerveit, a külföldi kormányokat, az Egyesült Nemzetek szakértői testületeit, valamint a sajtót és más nyilvánosan elérhető jelentéseket.

A nyomozók ezt követően alapos vizsgálatot végeznek, beleértve az összes információ áttekintését. A vizsgálat megállapításait és következtetéseit ezután egy hivatalos bizonyítási feljegyzésben dokumentálják, amely tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják annak megállapítását, hogy a személy megfelel egy vagy több, a szankciós hatóság által meghatározott kritériumnak.

A végleges döntés meghozatala előtt a javasolt listázási intézkedéseket felülvizsgálják vagy konzultálnak az Egyesült Államok illetékes ügynökségeivel, amelyek közé tartozhatnak a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint más egyesült államokbeli ügynökségek is, amennyiben ez szükséges.

Mit jelent pontosan a döntés?

Szintén az amerikai pénzügyminisztérium közleményéből derül ki, hogy a szankciós listára felkerült személyek minden, az Egyesült Államokban lévő, illetve amerikai személyek birtokában vagy ellenőrzése alatt álló vagyona és vagyoni érdekeltsége zárolásra kerül, és azt be kell jelenteni az OFAC-nak. Emellett minden olyan szervezetet is blokkolni kell, amely közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy összességében legalább 50 százalékban egy vagy több blokkolt személy tulajdonában van.

Hacsak az OFAC által kiadott általános vagy egyedi engedély nem teszi lehetővé vagy nem mentesíti, az OFAC szabályzata megtiltja az amerikai személyek által, illetve az Egyesült Államokon belül (vagy azon keresztül) végrehajtott minden olyan ügyletet, amely a megjelölt vagy más módon blokkolt személyek tulajdonát vagy tulajdonában lévő érdekeltségeket érinti.

Emellett azokat a pénzügyi intézményeket és más személyeket is szankciókkal sújthatják, amelyek bizonyos ügyleteket vagy tevékenységeket folytatnak az adott személlyel.

A tilalmak magukban foglalják bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás nyújtását bármely megjelölt személy által, számára vagy javára, illetve bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás átvételét bármely ilyen személytől.

Az SDN-listára kerülés nem feltétlenül jár automatikusan beutazási tilalommal is az Egyesült Államokba. A pénzügyminisztérium közleménye nem is említi, hogy a szankciók ebben a konkrét esetben beutazási tilalmat is magukban foglalnának.

Hogyan kerülhet le egy adott személy a listáról?

A amerikai külügyminisztérium honlapja részletesen tárgyalja a szankciós listáról való lekerülés lehetőségeit. Eszerint az Egyesült Államok szankciós programjainak ereje és integritása nem csupán abból fakad, hogy az Egyesült Államok kormánya képes személyeket kijelölni és felvenni a szankciós listákra, hanem abból is, hogy a törvénnyel összhangban hajlandó személyeket törölni az ilyen listákról. 

A szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a viselkedés pozitív irányba való változtatása

– hangsúlyozzák.

Évente számos személyt eltávolítanak az SDN-listáról, minden eltávolítási döntés alapos felülvizsgálaton alapul. A szigorú felülvizsgálati folyamat minden eltávolítási kérelmet egyedileg értékel, és mindegyikre egységes szabványokat alkalmaz.

A szankciós listáról való eltávolítás folyamata röviden a következőképpen néz ki. Az SDN-listáról való eltávolítás kéréséhez először az OFAC-nak kell írni, ezzel megkezdődik az eltávolítási felülvizsgálati folyamat. További információkat is benyújthat a szankcionált személy, például érveket vagy bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy a listán való szerepeltetéséhez nem áll rendelkezésre elegendő alap, vagy hogy a listára helyezést eredményező körülmények már nem állnak fenn.

Néhány példa azokra a helyzetekre, amelyek a listáról való törlést eredményezhetik:

  • pozitív viselkedésváltozás,
  • a szankcionált személy halála, 
  • a listára helyezés alapja már megszűnt,
  • a listára helyezés téves azonosításon alapult.

A teljes petíciós eljárás hossza minden esetben egyedi. A felülvizsgálat időtartama számos tényezőtől függ, többek között: szüksége van-e az elbíráló ügynökségnek további információra, a petíció benyújtója milyen időben és gyorsan válaszol az elbíráló hivatal kérésére, az ügy konkrét tényeitől, valamint hogy szükség van-e ügynökségek közötti konzultációra. A kérdőívekre adott hiányos válaszok vagy a hiányos dokumentáció gyakran okoz késéseket.

Amennyiben a kérelem elutasításra kerül, akkor új körülmény felmerülése esetén kérhető ismét a listáról való törlés.

Így reagált a kormány

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a távozó amerikai nagykövet, David Pressman és a demokrata adminisztráció kisstílű bosszújának nevezte Rogán Antal szankciós listára helyezését. 

A tárcavezető szerint ez „a legfeljebb néhány hétig hatályos” döntés csak arra fog emlékeztetni, hogy volt olyan nagykövete az Egyesült Államoknak, aki hivatali kötelezettségeit megsértve, a bécsi egyezményt semmibe véve nem a vendéglátó országgal való jó kapcsolat kialakításán dolgozott, hanem a kormány megbuktatásáért tett meg mindent.

Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán úgy reagált a hírre, hogy ez a lépés a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kedd esti közleményében arról írt, hogy

a magyar kormány jogi lépéseket helyezett kilátásba, amint az új amerikai elnök hivatalba lép. 

Amerikából is kemény kritikákat kapott a döntés

Bryan E. Leib amerikai politikai elemző, akit David Pressman lehetséges utódjaként emlegetnek a budapesti nagyköveti poszton, X-oldalán arról írt, hogy „szégyellje magát a budapesti nagykövet ezért a politikailag motivált lépésért”. 

Az elemző leszögezte, hogy ugyan nem beszélhet Donald Trump nevében, azonban hisz benne, hogy január 20-ától visszatér az aranykora az amerikai-magyar kapcsolatoknak.

David Cornstein, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete is megszólalt a kérdésben, a közmédiának adott interjújában arról beszélt, hogy Rogán Antal szankciós listára helyezése „szörnyű és szégyenletes”.

A volt nagykövet szerint a jelenlegi amerikai adminisztráció még az utolsó órákban is ellenségesen kezeli Magyarországot. Véleménye szerint a két ország együttműködése, Donald Trump hivatalba lépését követően, újra szoros és eredményes lesz, hasonlóan az előző Trump-időszakhoz.

David Cornstein az interjúban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi Biden-kormányzat alatt nem történtek pozitív fejlemények az amerikai-magyar kapcsolatokban, csalódott az együttműködés elvesztett lehetőségei miatt.