Futótűzként terjedt azon Eurostat által közölt adat a hazai sajtóban, miszerint az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye megelőzte a magyart.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter egy véleménycikkben cáfolja azon állítást, hogy emiatt fejlettebbnek kéne tekinteni a kelet szomszédunk gazdaságát – írja az Index.

Kapcsolódó

Az Orbán-kormány minisztere egy filozofikus felütéssel kezdi a Magyar Nemzetben megjelent írást:

amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk?

Szerkezeti különbségek


Nagy kiemelte, hogy a magyarországi növekedés a külső egyensúly biztosítása mellett, Romániában azonban csak romló külső egyensúllyal tudott megvalósulni. Hazánk a 2010-es 80 százalékos bruttó államadósságot 2023-ra 73,5 százalékra szorította le, szemben Romániával: itt a 2010-es 29-ről 48,8 százalékra nőtt az adósság.

A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos szem előtt tartani, hogy Magyarország egy export- és beruházásvezérelt gazdaság, a romániai pedig főleg a belső keresleten, a fogyasztáson alapszik.

A román reál átlagkereset megelőzi a hazait – nálunk 2010 óta 69,3 százalékkal, míg Romániában 86,6 százalékkal növekedtek a fizetések – ám Nagy szerint ez is csalóka adat.

Az elmúlt 14 évben 5,5-szörösére emelkedett keleti szomszédunkban a minimálbér összege és az ottani munkavállalók egynegyedét ezen a bérszinten foglalkoztatják, míg hazánkban mindössze 5 százalék ez az arány.

Amiben jobbak vagyunk

Nagy Márton hosszasan sorba vette azokat a mutatókat, amikben jobbak vagyunk a keleti szomszédunknál:

  • A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyonában – Romániában 57 százalék/Magyarországon 108,7 százalék
  • A szegények aránya – 2023-ban román társadalom 32 százaléka volt a szegénység kockázatának kitett/a magyarnak 19,7 százaléka
  • A külföldön élő állampolgárok száma – Romániában 20,5 százalék/Magyarországon 5 százalék
  • A foglalkoztatottak száma – Romániában nagyságrendileg ötödével kevesebben dolgoznak, mint nálunk
  • A GDP-arányos termékexport – 2023-ban Romániában 27 százalék körül/Magyarországon 70 százalék körül 
  • Az egészségesen várható élettartam – Romániában 57,8 év/Magyarországon 62,5 év.

Ezentúl a Harmonikus Növekedési Index (HNI), a jövedelmi egyenlőtlenségeket mutató S80/S20 és a Global Innovation Index rangsorában is megelőzzük a keleti szomszédunkat.

Fridzsiderkapitalizmus helyett munkaalapú rendszer

A nemzetgazdasági miniszter szerint abban keresendő a jobb teljesítmény oka, hogy a permanens kormányválságokkal küzdő szomszédjával szemben 2010 óta stabil kormány működik Magyarországon.

Másrészt hazánkban fridzsiderkapitalizmus helyett munkaalapú és inkluzív gazdasági rendszer jött létre. 

Nagy Márton zárásképp, a fenti adatok fényében megválaszolja a cikke elején feltett kérdést:

e két, nagyjából azonos egy főre jutó GDP-vel és bérszínvonallal rendelkező ország közül melyiket választanánk lakóhelyül. Azt, amelyikben jobb élni.