A  sármelléki repülőtéren 2,2 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztést hajtanak végre, ebből az összegből

  • megújul a futópálya és a gurulóút,
  • lecserélik a műszeres leszállító rendszert (ILS),
  • fejlesztik a forgalmi előtér térvilágítását,
  • átalakítják az utasforgalmi épületet,
  • energiahatékony fényforrásokat telepítenek,
  • valamint megújítják a terminál hűtő-, fűtő- és légcserélő rendszerét.

A repteret üzemeltető cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. közérdekű adatigénylésére sem árulta el, pontosan mit remélnek a beruházástól, mekkora forgalom-, bevétel- és nyereségnövekedést várnak a munkák végeztével 

- írja az igénylést benyújtó Népszava.

A lap emlékeztet, hogy a kétezres évek közepén volt, hogy évente százezernél több utas fordult meg a Nyugat-Dunántúl legnagyobb repülőtéren, de azóta szinte folyamatosan leszállóágban van a  Hévízhez és a  Balatonhoz közeli sármelléki légikikötő.

Bár kormánypárti politikusok sokszor ígérték a Hévíz-Balaton Airport feltámasztását, ez eddig - a működésre, vételre, fejlesztésre elköltött közpénz százmilliók, milliárdok ellenére is - rendre elmaradt. Kudarcot vallott itt kormányközeli nagyvállalkozó, fideszes vezetésű önkormányzat és eddig a többségi állami működtetés sem látszik üdvözítőnek.

A KSH adatai szerint

  • tíz évvel ezelőtt még 28 ezres forgalmat ért el a reptér, a múlt évben alig 4 ezren fordultak meg a légikikötőben.
  • A kereskedelmi, utasokat szállító járatok száma a 2010-es évek közepén 250-325 volt, tavaly 34.

Bár a reptér sorsát kétségkívül súlyosan érintette az utóbbi években a járvány, továbbá az, hogy az ukrán háború miatt kiestek az orosz charterjáratok, mindezen túlmutatnak a gondok, hiszen nyugat felé sem sikerült terjeszkedni.

A kudarcok ellenére azon most újból nekiveselkednek - a 90 százalékban állami, 10 százalékban a hévízi önkormányzat tulajdonában lévő Hévíz-Balaton Airport Kft.-  légikikötő megmentésének.

A szerény forgalom ismeretében nem meglepő, hogy az elmúlt években csak csekély nyereséget ért el a repülőtér:

  • 2018-ban 1,75 millió,
  • 2019-ben 541 ezer,
  • 2020-ban 91 ezer,
  • 2021-ben 2,67 millió,
  • míg 2022-ben 17,2 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el.

A sokadik mentőakciót firtató kérdésekre a tulajdonosi jogokat gyakorló a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. csak annyit válaszolt a lap közérdekű adatigénylésére: nem minősülnek adatkezelőnek.