A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a jelenlegi csúszó leértékeléses árfolyamrendszer nominális horgonyként hatásosan vezérli az infláció csökkenését, amint az iparcikkek árának kismértékű emelkedése is jelzi. Az árfolyamalapú dezinfláció hitelességét és fenntarthatóságát jelző piaci szolgáltatások árának emelkedése azonban 8 százalékkal meghaladja az iparcikkekét - ezt az inerciális inflációt kívánja a jegybanki indoklás szerint az MNB fokozódó reálfelértékeléssel, a leértékelési ütem csökkentésével kezelni. Csakhogy az infláció ilyen csökkentésének növekedési veszteség lenne az ára. A forint reálfelértékelődése - ha meghaladja a hazai termelékenységnövekedési előnyt - ugyanakkor éppen inflációs szempontból problematikusabb, ámde a külfölddel nem versenyző szolgáltatási szektorra hatna kevésbé, és elsősorban a magyar export döntő hányadát adó multinacionális cégeknek jelentene költséget. A reálfelértékeléses megoldással az is baj, hogy nehezen jósolható mértékben rontja a folyó fizetési mérleget. Ezt a hatást általában nem tartják jelentősnek - a szokásos indoklás szerint a multinacionális cégek exportja rövid távon keresletmeghatározott. A hazai árarányok európai uniós szinthez való igazodása 3-4 százalékkal még egy ideig növeli az inflációt, ám az árszintemelkedés kiváltható a forint reálfelértékelésével, ezért a sávszélesítés meglépésével hamarabb teljesíthetnénk a maastrichti inflációs kritériumokat, mintha ezt a hatást az infláción keresztül hagynánk érvényesülni - érvel Majoros György, a Cashline elemzője. A forint reálfelértékelődése persze nem egyértelműen következik az árfolyamsáv szélesítéséből, ám Majoros szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozással növekvő közösségi transzferek és beruházások révén erre mindenképpen számítani lehet. Így a monetáris unióhoz történő mielőbbi csatlakozás érdekében szerinte a jegybank élni fog a reálfelértékelés dezinflációs eszközével, még az EU-csatlakozás előtt. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy sávszélesítésre sokkal megfelelőbb lenne egy olyan időpont, amikor az árfolyam a sáv belsejében tartózkodik, és nincs keresleti nyomás, a sávnyitás utáni árfolyam-elmozdulással kapcsolatos bizonytalanság. Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője szintén legkorábban jövő év közepére várja a forint lebegési sávjának kiszélesítését. Szerinte nem szükséges a forint árfolyamsávját az ERM-II-ben maximumként meghatározott +/- 15 százalékra bővíteni, a dánokéval megegyező jelenlegi sávszélesség is megfelelő. Ha az árfolyamrendszer megváltoztatásának célja a maastrichti inflációs kritérium mihamarabbi elérése, ez Bognár szerint hatékonyabban valósítható meg a szűk sáv melletti felértékeléssel, mint a sáv kiszélesítésével. P. B.