Sólyom László óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után hunyt el. A volt köztársasági elnök, aki 2005 és 2010 közt töltötte be az államfői tisztséget, 81 éves volt. A volt köztársasági elnök titkársága közölte a gyászhírt az MTI-vel. 

Nemzetközi viszonylatban is elismert jogtudós

„Sólyom Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában. Az Alkotmánybíróság első elnökeként mélyen elkötelezett védelmezője volt Magyarország alkotmányos intézményeinek. Köztársasági elnökként pedig valódi, pártokon felül álló intézményként tekintett hivatalára, ahol nem személye volt az elsődleges, hanem az a legfőbb közjogi tisztség, amit képviselt"

– írta Sólyom László halálhírére reagálva vasárnapi közleményében az LMP. Hozzátették: Sólyom László közéleti szerepvállalása mellett jogtudósi pályafutása nemzetközi viszonylatban is elismertté tette őt, ráadásul olyan, manapság kiemelten fontos témák magyar jogba való bevezetése is a nevéhez fűződik, mint az adatvédelem és általában az információszabadság témaköre. 

Nagy tudású jogászprofesszor távozott el közülünk. Szerény, visszahúzódó természetű ember volt, aki mindig önállóan gondolkodott. Mint alkotmánybírónak, közéleti szereplőnek esetenként lehettek vitatható döntései, de emberi nagysága megkérdőjelezhetetlen volt. Emléke velünk marad. Isten nyugosztalja

– búcsúzott hivatalos Facebook-oldalán Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti képviselője. 

A jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi DK-elnök szintén elbúcsúztatta Sólyom Lászlót, ő a következő sorokat írta politikusi közösségi oldalára: 

„Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke. Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt hogy hagyta, hadd málljon. Nyugosztalja az Ég!"

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nekrológjában úgy fogalmazott Sólyom László után szabadon, hogy a jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket, majd felidézte, hogy 

az utóbbi években, amikor beszéltünk, politikáról kevés szó esett. Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra; az emberi élet néha banális, néha nagy kérdései jobban foglalkoztatták mint a jelenlegi közélet posványa. Még a kiszólásaiból is érződött azonban, hogy mennyivel jobban érti a magyar, az európai és a nemzetközi politika valódi dilemmáit, mint a legtöbb aktív magyar közéleti szereplő

– osztotta meg Karácsony Gergely. 

„Ahogyan Bibó István azt akarta a fejfájára vésetni, hogy élt 1945-1948 között, Sólyom László sírjára azt írhatnánk: élt 1989 és 2010 között. Élete összefonódott a harmadik Magyar Köztársasággal. Számunkra, akik itt maradtunk, a szellemi hagyatéka azt az erkölcsi és politikai parancsot támasztja, hogy felépítsük a negyedik köztársaságot. Az egyenlő méltóság és az emberiség közös öröksége iránti felelősség szabad országát" – tette hozzá a főpolgármester. 

Isten Önnel, Elnök úr!

Orbán Viktor miniszterelnök sem hagyta szó nélkül Facebook-oldalán Sólyom László halálhírét, a kormányfő egy közös képet vett elő archívumából.

A sas nem kapkod legyek után, így a sólyom sem

Aquila non captat muscas, a híres latin bölcseletet, miszerint a sas nem kapkod legyek után, ezt parafrazeálta, azaz szabta humorosan magára köztársasági elnökké való megválasztása után Sólyom László. Mindezt kollégánk, Drávucz Péter, az Economx állandó szerzője idézte föl, aki annak idején újságíróként maga is részt vett a beiktatási ceremónián. Sólyom Lászlót az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Sólyom László pályaképét testvérlapunk, az Index idézte fel. Bővebben --->