Egy újabb hazai elemzés bizonyítja, hogy a lakhatási válság, ahogy az élet minden területét, úgy a magyar felsőoktatást is sújtja. A Nézőpont Intézet a napokban mutatta be Semmelweis Egyetem a modellváltó egyetemekről szóló elégedettség-kutatását, amiből kiderült, hogy a hallgatók a kollégiumi szolgáltatással a legelégedetlenebbek. 

Ahogy a jelentés készítői megállapították, a hallgatói kutatás összességében a modellváltó egyetemek hallgatóinak elégedettségéről és véleményük javulásáról tanúskodik felsőoktatási intézményeikkel kapcsolatban, de több jövőbeli teendőre is rávilágít. A Nézőpont Intézet nemcsak a modellváltó egyetemekkel kapcsolatos aktuális elégedettséget, de az egyetemek helyzetének az előző évhez képest érzékelt változását is vizsgálta. 

Kapcsolódó

A legfontosabb megállapítások:

  • A modellváltó egyetemek oktatási infrastruktúrájával és technikai ellátottságával a hallgatók 80 százaléka volt elégedett, ráadásul itt a hallgatók 42 százaléka érzékelt javulást az előző tanévhez képest.
  • A tanulmányi ügyintézésről a hallgatók 77 százaléka nyilatkozott pozitívan, s a válaszadók 28 százaléka tapasztalt javulást az előző évhez képest.
  • Az órarendi beosztásával a hallgatók 73 százaléka volt elégedett, s 26 százalékuk érzékelt javulást az előző évhez képest
  • A saját egyetemi szakjukon folyó oktatás színvonalát a hallgatók 62 százaléka értékelte 4-essel vagy 5-össel, további 24 százalék adott közepes osztályzatot. A kutatás itt is az előző évhez képest pozitív elmozdulást regisztrált: a hallgatók 23 százaléka mondta azt, hogy javulást tapasztalt az oktatás színvonalában.
  • A kollégisták (az összes válaszadó 30 százaléka) 56 százaléka volt elégedett a kollégiummal, 36 százalékuk ráadásul javulást is érzékelt.

Az anonim kérdőívre nyolcezer hallgató válaszolt, és valószínűleg jól jellemzi a helyzetet, hogy közülük is

csak kevesebb mint minden harmadik mondta azt, hogy kollégiumban lakik.

A Nézőpont szerint a korábbi élményekből táplálkozók számára meglepő lehet, hogy több mint felük (56 százalék) elégedett is a körülményekkel, bár érezhető, hogy itt még volna fejlődési lehetősége a modellváltó egyetemeknek. 

Kollégisták elégedettsége a kollégiummal:

  • elégedett: 56 százalék,
  • elégedetlen: 15 százalék, 
  • nem tudja, nem válaszol: 29 százalék. 

A kutatás szerint azonban biztató a modellváltás sikere szempontjából, hogy meglepően sok kollégista egyetemista (36 százalék) jelezte, hogy egy év alatt is egyértelmű javulást érzékelt ezen a területen.

Az egyetemi kollégiumok változása az elmúlt egy évben (kollégiumban lakók válaszai):

  • javult: 36 százalék,
  • nem változott: 53 százalék,
  • romlott: 11 százalék.

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a kutatás bemutatóján többek között arról beszélt, hogy a felsőoktatási képzésben résztvevők számára a szakmai munkavállalás, a lakhatás, a hallgatói szolgáltatások köre és a piacképes diploma különösen fontos szempont. Elismerte, hogy voltak kollégiumi fejlesztések, de továbbiakra van szükség. A modellváltó egyetemek számára az jelenti a versenyelőnyt, hogy milyen szolgáltatást tudnak nyújtani a leendő hallgatóknak. Itt pedig a megfelelő színvonalú és megfizethető lakhatás komoly vonzerőt jelenthet.

A kormányzat kizárná a kormánytagokat az egyetemi alapítványokból, megnyílhat az Erasmus

A kormányzat meghajolt az Európai Unió előtt, és több éves elkeseredett politikai huzavona után megváltoztatta a KEKVA-törvényt, ami eddig akadályozta, hogy a magyar felsőoktatási hallgatók részt vegyenek az Erasmus-programban. Részletek ITT!

A rendezvényen beszédet mondott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki azzal nyitott, hogy

ha nem lenne Brüsszel, a brüsszeli faktor, akkor a SOTE a világ legjobb száz egyeteme között szerepelne.

Az Erasmus és a Horizon közvetlen uniós forrásokból kizárt felsőoktatási intézmények kapcsán megjegyezte, az objektív faktorok szerint egyértelműen javult a magyar felsőoktatás: tizenkét egyetem van a világ legjobb 5 százalékban, a legjobb 1000-ben pedig hét intézmény. 

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy jelenleg huszonegy modellváltott intézmény van, a diákok kétharmada ilyen egyetemen tanul. 

Hankó Balázs beszédében többször is élesen kritizálta az Európai Unió vezetését, így például felidézte, hogy az elmúlt három évben egyetlen alkalommal sem folytatták le az érintett egyetemeken az autonómia-vizsgálatokat sem pénzügyi, sem oktatási-kutatási, sem szervezeti, sem pedig munkáltatói területen.

A miniszter úgy látja, Brüsszel ellenérdekelt a magyar oktatás, a gazdaság és a magyar nemzet sikerében,

ugyanakkor szerinte a megújult felsőoktatás jobban teljesít, amit bizonyít mások mellett az is, hogy megnövekedett a nemzetközi tudományos publikációk száma. 

Kitért arra is, hogy már hat magyar egyetem áll perben az Európai Tanáccsal, amiért kizárták őket az uniós programokból. 

Hangsúlyozta, hogy elindult a Pannónia Ösztöndíj, amivel háromezer magyar diák jutott ki többek között Szingapúrba, vagy épp a Harvardra, míg a HU-rizont révén 4043 rangos nemzetközi együttműködést kötöttek a magyar egyetemek,  és olyan témát kutatnak, ami a magyar gazdaságot erősíti. A mi témáinkat, nem amit Brüsszelből mondanak – tette hozzá.  

Kitért a KEKVA-törvényre is, és ismét megerősítette, az csak akkor lép hatályba, ha Brüsszel visszaadja a jogos jussát a magyar fiataloknak.