A ragadós száj- és körömfájás vírusának hosszú évtizedek utáni újbóli megjelenése komoly kihívások elé állítja Magyarországot és Szlovákiát is. Cikkünkben összefoglalunk mindent, amit a járvány terjedéséről tudni érdemes.

Mi is ez a vírus?

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (lásd szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti.

A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.

A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy a ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár.

A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így amennyiben egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összeset le kell vágni.

Hogyan kezdődött az egész?

Március elején a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson található szarvasmarha-telepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírusát, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon.

A fertőzés megfékezése érdekében a teljes állományt leölték, a telepet bezárták, és szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be a környéken.

A fertőzés következtében a Bácsai Agrár Zrt. csoportos létszámleépítést jelentett be, amely 46 dolgozót érintett, ez a vállalat alkalmazottainak körülbelül felét teszi ki.

A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a hatóságok fertőtlenítőállomásokat állítottak fel több határátkelőnél, beleértve Rajkát és Röszkét is. Ezek az intézkedések jelentős torlódásokat és közlekedési káoszt okoztak az érintett átkelőkön.

Orbán Viktor és Nagy István a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrzi egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én
Orbán Viktor és Nagy István a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrzi egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI / Benko Vivien Cher

Hol tartunk most?

Vasárnaptól a Nébih újabb intézkedéseket hozott, a többi között az ország teljes területén tilos a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése. A korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.

Győr-Moson-Sopron vármegyében több mint 3 ezer haszonállat tetemét szállítják folyamatosan teherautók a magyar-osztrák határhoz közeli Csemeztanya és Irénpuszta községek közötti állami tulajdonú területre, ahol eltemetik őket.

Levágásukat azt követően rendelték el, hogy egy levéli gazdaságban több szarvasmarha ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőződött meg. 

Akár tíz napig is eltarthat, amíg a telepen lévő összes állatot leölik.

A kormány eközben már intézkedett a veszteségek mérsékléséről és bejelentette, hogy a fertőzés által érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban.

Szarvasmarhatelep a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen 2025. március 27-én
Szarvasmarhatelep a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen 2025. március 27-én
Kép: MTI / Máthé Zoltán

Mi a helyzet a szomszédban?

Március közepén Szlovákia déli részén, a dunaszerdahelyi és komáromi járásokban található három település szarvasmarha-tenyészeteiben is megerősítették a száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Válaszul a szlovák kormány országos szintű rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és szigorú intézkedéseket vezetett be a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. 

A szlovák hatóságok fokozott határellenőrzéseket vezettek be a magyar határ mentén, különösen Rajkánál, Komáromnál és Medvénél, hogy megakadályozzák a vírus további terjedését. Az ellenőrzések során a Szlovák Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatósággal együttműködve jártak el.

Robert Fico szlovák miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze a helyzet kezelésére, és hangsúlyozta, hogy a vírus valószínűleg a levegő útján terjedt át Magyarországról Szlovákiába. A kormányfő támogatásáról biztosította a mezőgazdasági minisztérium és az állatorvosok által hozott intézkedéseket, beleértve a veszélyeztetett állományok felszámolását is.

Autókat fertőtlenítenek egy Magyarország és Szlovákia közötti határátkelőhelyen 2025. március 28-án
Autókat fertőtlenítenek egy Magyarország és Szlovákia közötti határátkelőhelyen 2025. március 28-án
Kép: Getty Images/ Robert Nemeti
Fertőtlenítő szőnyegeket helyeznek el egy Magyarország és Szlovákia közötti határátkelőn 2025. március 27-én
Fertőtlenítő szőnyegeket helyeznek el egy Magyarország és Szlovákia közötti határátkelőn 2025. március 27-én
Kép: Getty Images / Anadolu Agency / Lukas Kabon

Honnan jöhetett a vírus?

Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy a Kisbajcson fellelt vírus Pakisztánból származhat. Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese az Inforádiónak megerősítette ezt az információt, kiemelve, hogy a legnagyobb rokonságot azzal a törzzsel mutatja a kisbajcsi vírus, amit közel egy évtizeddel ezelőtt Pakisztánban már azonosítottak. Ám annak még nem tudtak a nyomára bukkanni, hogy miként kerülhetett sok évvel később Kisbajcsra.

A ragadós száj- és körömfájás terjedése ellen küzdenek Irakban 2025. február 19-én
A ragadós száj- és körömfájás terjedése ellen küzdenek Irakban 2025. február 19-én
Kép: Getty Images / Anadolu Agency / Karar Essa
A ragadós száj- és körömfájás terjedése ellen küzdenek Irakban 2025. február 19-én
A ragadós száj- és körömfájás terjedése ellen küzdenek Irakban 2025. február 19-én
Kép: Getty Images / Anadolu Agency / Karar Essa

Skóciát letarolta a vírus az ezredforduló környékén

​A 2001-es száj- és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban, különösen Skóciában súlyos következményekkel járt az állattenyésztésre és a vidéki gazdaságra nézve.

A járvány 2001 februárjában kezdődött Angliában, majd gyorsan átterjedt Skóciára is. 

A járvány következtében Skóciában több százezer állatot kellett leölni, ami hatalmas anyagi terhet rótt a gazdákra és az állattenyésztési ágazatra.

A 2001-es járvány tapasztalatai alapján Skócia és az Egyesült Királyság egész területén szigorították az állategészségügyi előírásokat. 

A 2001-es skóciai járvány alatt máglyákon égették el a fertőzött állatokat
A 2001-es skóciai járvány alatt máglyákon égették el a fertőzött állatokat
Kép: Getty Images/ David Cheskin

Több mint 50 év után jelent meg újra a rettegett kór

​A ragadós száj- és körömfájás Magyarországon a szocializmus időszakában jelentős járványokat okozott. 

Az 1960-as években Magyarország több alkalommal is szembesült az RSzKF kitörésével. 1965 elején Heves megyében is jelentettek fertőzéseket, amelyeket az 1968-1969 fordulóján terjedő betegséghullám követett.

Az utolsó nagyobb járvány 1973-ban tört ki, amely több hónapon keresztül tartott és jelentős pusztítást végzett az állatállományban.

A járvány során számos sertés- és marhatelepet érintett a fertőzés, és szigorú karanténintézkedéseket vezettek be. 

Borjúnevelde Magyarországon 1961-ben
Borjúnevelde Magyarországon 1961-ben
Kép: Fortepan

A fertőzött területeken teljes zárlatot rendeltek el, amely érintette az állattartó telepeket és a magángazdaságokat is. Az állattartók hetekig, néha akár egy hónapig is karanténban voltak, és az iskolákat is bezárták a járvány idején.

Az 1970-es években Magyarországon a védekezés még elsősorban a vakcinázásra épült, mivel az ország fertőzöttnek minősült, és rendszeres oltásokkal próbálták megfékezni a betegséget. Ez eltér a jelenlegi stratégiától, amely a mentesítésre és az igazgatási szabályokra épül, célja pedig a mentesség minél előbbi visszaállítása. ​